A fenti rendelkezések alapján az illegális hulladékégetés magában foglalja illegális hulladéklerakók felgyújtását, avar és más kerti hulladékok, parlagterületek és mezĆgazdasági hulladékok, illetve háztartási tüzelĆberendezésben való hulladékok égetését is.
Napjainkban nagyon sokféle mƱanyagot használunk, mely jelen van a ruháinkban, a használati és berendezési tárgyainkban, építĆanyagokban és mƱanyaggal csomagolunk. Ennek következtében a mƱanyag zacskók, eldobható mƱanyag palackok képezik a háztartási hulladék egy részét. A mƱanyagok lassan bomlanak le a természetben, ha pedig elégetjük Ćket, szennyezik a levegĆt és károsíthatják az egészségünket.A fahulladékok többsége különbözĆ gyanta és lakk maradványok mellett faanyagvédĆ anyagokat - biocidokat - is tartalmazhat, így égésük során szintén jelentĆs káros anyag kibocsátással kell számolni.
A közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék összetételének felét a KSH 2014-es adatai alapján papír (12,9%), mƱanyag (14,5%) és bio hulladékok (22,6%) teszik ki.
A közel múltban, a lakossági szektorban nagyon sokan tüzelĆanyagot váltottak takarékossági célból, így a gázfelhasználás csökkenésével párhuzamosan a szilárd biomassza felhasználás folyamatos, a lignit mennyisége jelentĆs növekedést mutat a 2008-2012. közötti idĆszakban. Szerencsére a növekvĆ trend az utóbbi két évben megtört, az enyhe tél, és ezáltal a kisebb tüzelĆanyag szükséglet miatt. A lakossági (szilárd) tüzelésnek a gáztüzeléssel szemben a szilárd szennyezĆanyag kibocsátása jelentĆs, mely a levegĆ aeroszol terhelésének számottevĆ növekedéséhez vezet, mely jelentĆs egészségkárosító hatással bír. Ráadásul a szilárd tüzelĆanyagokat (szén, fa, biomassza) sokszor keverik a háztartásban keletkezĆ hulladékokkal.
A háztartásokban keletkezĆ hulladékok közül kályhákban, illetve udvaron nyílt térben leggyakrabban elégetett anyagok a következĆk:
-
mƱanyag italcsomagolás és egyéb PVC mƱanyaghulladék
-
textilipari hulladékok
-
import bálás használt ruha
-
mƱgyantát, mƱanyagot, festéket tartalmazó farostlemez, rétegelt lemez, bútor és nyílászáró
-
gumiabroncs
-
kábelek
-
kerti hulladékok
-
színes, fényes papír hulladékok
A hulladékok égetésekor egyrészt számolnunk kell az anyagi összetételébĆl eredĆ káros anyag kibocsátással, másrészt a nem tökéletes égés, a relatíve alacsony égetési hĆmérsékletnél keletkezĆ, illetve felszabaduló káros melléktermékek jelenlétével is:
-
A szén-monoxid a szénvegyületek tökéletlen égése során képzĆdik
-
A szilárd részecskék az égetés talán egyik legkritikusabb légszennyezĆ anyagai
-
Nitrogén-oxidok az égetés során a levegĆ és a hulladék nitrogén tartalmának oxidációjából származik
-
Hidrogén-klorid és hidrogén-fluorid savas gázok mennyisége a hulladékban lévĆ klór és fluor tartalomtól függ
-
A kén-dioxid kibocsátás a hulladékban, barnaszénben, lignitben lévĆ kén-tartalom függvénye
-
A mƱanyag tartalmú hulladékok égetése során nagyon sokféle, mérgezĆ és rákkeltĆ hatású égéstermék keletkezik (illékony szerves vegyületek (VOC), policiklikus aromás szénhidrogének (PAH), poliklórozott bifenil-származékok (PCB), dioxinok, furánok, ftalátok, ketonok, aldehidek, szerves savak, alkének és egyéb szerves vegyületek).
-
A hulladékok égetése során jelentĆs a fém-kibocsátás is, mivel a hulladékokban lévĆ fémtartalom lényegesen meghaladja a hagyományos tüzelĆanyagok fémtartalmát. A fémek jelentĆs része az égés során gázhalmazállapotba megy át, majd a lehƱlés során, rárakódik (kondenzálódik) a porszemcsékre. A nehézfémek 80-90%-a a 2 mikrométernél kisebb szemcséken található meg (Cd, Zn, As, Hg, Ni, Pb, Cr).
A dioxinok, a furán származékok, valamint a füstben jelenlévĆ fémek az égés során keletkezĆ porral együtt leülepednek a talajra, a növényzetre, és a tápláléklánc révén is bejuthatnak az emberi szervezetbe.
Mire figyeljünk:
-
Használjunk megfelelĆ tüzelĆanyagot (hasított, lehetĆleg száraz tƱzifa, fabrikett, fapellet, kezeletlen papír)
-
Használjunk a lakóingatlannak és az alkalmazott tüzelĆanyagnak megfelelĆ tüzelĆberendezést
-
Fokozzuk a lakóépület energiahatékonyságát (homlokzati szigetelés, nyílászárók cseréje)
-
Ne égessünk hulladékot és erre hívjuk fel a környezetünkben élĆk figyelmét is, tekintettel az egészségkárosító hatásra!
-
Ha a szomszédunk hulladékkal tüzel, az alábbi jogszabályok lehetnek a segítségünkre:
- 306/2010. (XII.23.) Kormány Rendelet 36. § részletezi a levegĆtisztaság-védelmi ügyekben eljáró hatóságokat
- a panaszokról és a közérdekƱ bejelentésekrĆl szóló 2013. évi CLXV. Törvény
Forrás:
http://burningissues.org/lukebiomass.html
http://www.bcairquality.ca/reports/agttobsc.html
http://www.epa.gov/ttn/chief/eiip/techreport/volume03/iii16_apr2001.pdf
http://levego.hu/sites/default/files/kiadvanyok/Ne_egesd_el.pdf
http://futsokosan.kormany.hu/
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300165.TV
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1000306.KOR
Kerti hulladékégetés
Általában a kerti hulladékkal (avar, fƱnyesedékek és gallyak) a bennük lévĆ vegyszermaradvány is elég, és sok esetben a meggyújtott zöldbe mƱanyag és egyéb háztartási szemét is keveredik, tovább fokozva a kibocsátott légszennyezĆ anyagok egészségkárosító hatását. Az avar égetése során nagy mennyiségben keletkezik szén-monoxid, kisméretƱ részecske (PM), nitrogén-oxidok és különféle szénhidrogének (metil-etil-keton, etil-benzol, sztirén, fenol, dioxinok, benz[a]pirén).
A környezet védelmérĆl szóló 1995 évi LIII. törvény lehetĆséget ad az önkormányzatoknak, hogy szabályozzák az avarégetést:
„48. § (4) A települési önkormányzat képviselĆ-testületének hatáskörébe tartozik:
b) a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történĆ megállapítása,”
Amennyiben egy településen az önkormányzat nem alkot rendeletet az avarégetésrĆl, alapértelmezésben a tevékenység tilos, ha pedig alkotott rendeletet, az abban elĆírtakat kell betartani.
Megoldás lehet a komposztálás, hiszen a szerves eredetƱ anyagok és hulladékok szinte kivétel nélkül komposztálhatók, így valamennyi kerti hulladék és az avar is. A komposztálás során nem szennyezzük a levegĆt, nem károsodik egészségünk, mindemellett értékes humuszhoz, növényi trágyához jutunk. A komposztálás folyamata általában 1 év, de bizonyos növények komposztálása évekig eltarthat.
A kertben képzĆdött zöldhulladék elszállítása is megoldás lehet, például a FĆvárosi Közterület Fenntartó Zrt. 2006. júniusától gyƱjti Budapest zöldövezetes kerületeiben a kerti zöldhulladékot. A vidéki településeken a helyi közszolgáltatónál érdemes érdeklĆdni a zöldhulladék elszállításának lehetĆségeirĆl.
A zöldhulladék elszállítását a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeirĆl szóló 385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet szabályozza.
Forrás:
http://www.ltvtrans.hu/hir_10/illegalis-hulladeklerakas.php
http://www.szon.hu/ongyilkos-szokas-az-avaregetes/184296
http://www.alsoors.hu/komposzt/tanacsado.pdf
http://www.fkf.hu/portal/page/portal/fkfzrt/hulladekkez/szelektiv_gyujtes/zoldhulladek_gyujtes
Az égetés során keletkezĆ leggyakoribb légszennyezĆ anyagok jellemzĆi és az emberi egészségre gyakorolt hatásai
A szén-monoxid (CO)
A szén-monoxid színtelen és szagtalan, a levegĆnél könnyebb, erĆsen mérgezĆ gáz, a szénvegyületek tökéletlen égése során képzĆdik. Mind zárt térben, mind szabad levegĆn kockázati tényezĆ. Zárt térben fokozottan veszélyes, hiszen ott könnyen földúsulhat: a sƱrƱsége csak 3-4%-al kisebb, mint az ugyanolyan hĆmérsékletƱ levegĆé, így a zárt terekben a magasabb részeken fog elĆször felgyülemleni.
A szén-monoxid (CO) egészségkárosító hatása
A szén-monoxid gyengíti a vér oxigénszállító képességét, oxigénhiányos állapotot okozhat. A szén-monoxid mérgezés tünetei a fejfájás, hányás, súlyos esetekben eszméletvesztés és halál - bár a rövid ideig tartó expozíció hatása visszafordítható.
Az idült hatások tünetei: fejfájás, szédülés, álmatlanság, szívtáji fájdalmak, idegrendszeri tünetek, a szívinfarktus gyakoriságának növekedése. A halálos CO mennyiség függ a kortól, az általános egészségi állapottól (különösen veszélyes szívbetegség esetén) és az érintett személy aktuális oxigénszükségletétĆl.
Forrás:
WHO Air quality guidelines for particulate matter, ozone, nitrogen dioxide and sulfur dioxide, Global update 2005, Summary of risk assessment
http://www2.sci.u-szeged.hu/eghajlattan/lev_egeszseg.pdf
Környezethigiénia jegyzet (szerk.: Dr. Szoboszlai Sándor, Dr. Kriszt Balázs.) A légköri levegĆ szennyezettsége fejezet (10-27. oldal) Környezetgazdálkodási agrármérnök képzés BSc., Szent István Egyetem, GödöllĆ, 2015
Aeroszolok (Particulate Matter: PM)
A szilárd részecskék az égetés talán egyik legkritikusabb légszennyezĆ anyagai. A légköri aeroszol egy diszperz kolloid rendszer, levegĆben (mint diszpergáló közegben) eloszlatott finomszemcsés (10µm alatti részecske átmérĆjƱ) szilárd vagy folyékonyhalmazállapotú anyagok gyƱjtĆneve. Néhány óra idĆtartamtól legfeljebb két hétig tartózkodnak a légkörben.
Az aeroszolokat szemcseméretük alapján három nagy csoportra lehet bontani: a 10 mikrométer átmérĆjƱ szemcséket „durva” részecskéknek (PM10) nevezik, ezek a szemcsék lejutnak az alsó légutakba. A 2,5 mikrométernél kisebb átmérĆjƱ, „finom” részecskék(PM2,5) alkotják a belélegezhetĆ frakciót, ezek már lejutnak a tüdĆ léghólyagocskáiba is. A legkisebb részecskék arövid élettartamú (alig 1 óra), Aitken-féle részecskék, melyeknek átmérĆje kisebb, mint 0,08mm. Ezek, a tüdĆ léghólyagocskáin keresztül bekerülnek a véráramban, így a belsĆ szervekbe is.
Az aeroszolok egészségkárosító hatása
Az aeroszol terhelés rövidtávú emelkedése izgatja a nyálkahártyákat, könnyezést, orrviszketést, köhögést és nehézlégzést válthat ki. A tüdĆben felszívódva helyi gyulladásos folyamatot indíthat el, továbbá a véráramba bekerülve elindítja a véralvadás folyamatát, aminek következtében vérrögösödés léphet fel. Ennek következménye a szív-érrendszeri betegségek számának növekedése a szennyezett napokon, a legsúlyosabb kimenetel az érelzáródás (embólia), ami halálos kimenetelƱ is lehet. Növekszik az asztma és a krónikus légcsĆhurut fellángolások miatti orvoshoz fordulások száma is.
Hosszú távú egészséghatásai: a várható élettartam jelentĆs csökkenése, a szív- és érrendszeri, a légzĆszervi betegségek, valamint a tüdĆrák kialakulása. Irodalmi adatok támasztják alá, hogy a közlekedés eredetƱ levegĆszennyezés (magában foglalva az aeroszol terhelést is) a forgalmas utak mentén élĆ lakosság körében nagyobb mértékben fejti ki a káros hatásokat. A WHO szerint az aeroszolok jelenléte még a legalacsonyabb koncentrációban is káros.
További problémát jelent, hogy az aeroszolok felületéhez toxikus szennyezĆanyagok kötĆdhetnek. Ilyenek a dioxinok, a policiklikus aromás szénhidrogének (PAH-ok), a nehézfémek, stb. A PAH-ok 95%-a a finomszemcsés anyagokhoz (PM2,5) kötĆdik. Egyes policiklusos aromás szénhidrogének nemcsak toxikusak, hanem karcinogének is és becslések szerint a tüdĆrák kockázatát 7,8-szeresére növelik.
Forrás:
WHO Air quality guidelines for particulate matter, ozone, nitrogen dioxide and sulfur dioxide, Global update 2005, Summary of risk assessment
http://www.tiszta.levego.hu/pm10.html
Környezethigiénia jegyzet (szerk.: Dr. Szoboszlai Sándor, Dr. Kriszt Balázs.) A légköri levegĆ szennyezettsége fejezet (10-27. oldal) Környezetgazdálkodási agrármérnök képzés BSc., Szent István Egyetem, GödöllĆ, 2015
Venkataraman C, Friedlander SK. Source resolution of fine particulate polycyclic aromatic hydrocarbons – using a receptor model modified for reactivity. J AirWaste Management; 1994; 44: 1103-08.
Zmirou D, Masclet P, Boudet C, Dechenaux J. Personal exposure to atmospheric polycyclic hydrocarbons in a general adult population and lung cancer assessment. J Occup Environ Med 2000; 42(2): 121-6.
Baek SO, Field RA, Goldstone ME et al. A review of atmospheric polycyclicaromatic hydrocarbons: sources, fate and behaviour. Water, Air Soil Pollution, 1991;60: 279-300.
Nitrogén-oxidok
Az égetés során a levegĆ és a hulladék nitrogén tartalmának oxidációjából származik. A nitrogén-oxidok nagyon reakcióképes gázok, melyek kulcsszerepet játszanak az ózon és a fotokémiai szmog egyéb összetevĆinek keletkezésében. A kén-dioxid mellett meghatározó a szerepük a savas esĆk kialakulásában is, és így az erdĆk pusztulásában.
Nitrogén-oxidok egészségkárosító hatása
A nitrogén-oxidok légzĆszervi megbetegedésekkel és tüdĆproblémákkal hozhatók összefüggésbe. A nitrogén-oxidok magas koncentrációja valószínƱleg hozzájárul a szív- és tüdĆbetegségekhez, továbbá csökkenti a szervezet ellenálló képességét a légúti fertĆzésekkel szemben. Állatkísérletek alapján a nitrogén-oxidok magas koncentrációja felgyorsíthatja a rákos betegségek lefolyását.
A nitrogén-dioxid és reakciótermékei csökkentik a tüdĆfunkciót, és különféle légzĆszervi tünetek kockázatát növelik. Rendkívül magas koncentrációi esetén a légutak összeszƱkülnek mind az asztmás, mind a nem asztmás egyéneknél. Az asztmásak ugyanakkor érzékenyebbek a nitrogén-dioxidra, mint az egészségesek. Kimutatták, hogy a forgalmas utak mentén élĆ emberek közül többen válnak asztmássá.
Forrás:
WHO: Health Aspects of Air Pollution with Particulate Matter, Ozone and Nitrogen Dioxide, 2003
WHO Air quality guidelines for particulate matter, ozone, nitrogen dioxide and sulfur dioxide, Global update 2005, Summary of risk assessment
Környezethigiénia jegyzet (szerk.: Dr. Szoboszlai Sándor, Dr. Kriszt Balázs.) A légköri levegĆ szennyezettsége fejezet (10-27. oldal) Környezetgazdálkodási agrármérnök képzés BSc., Szent István Egyetem, GödöllĆ, 2015
PETERS, J. M. ET AL. A study of 12 Southern California communities with differing levels and types of air pollution. II Effects on pulmonary function. American journal of respiratory and critical care medicine, 159: 768–775 (1999)
Kloridok és Fluoridok
A hidrogén-klorid (HCl) és a hidrogén-fluorid (HF) savas gázok mennyisége a hulladékban lévĆ klór és fluor tartalomtól függ, általában a hulladékokban magas ezen anyagoknak az aránya.
Kloridok és Fluoridok egészségkárosító hatásai
A hidrogén-klorid a tüdĆt károsítja és a krónikus hörghurut kialakulásában játszik szerepet. A hidrogén-fluorid hosszan tartó, magas koncentrációjú expozíciója fluorózist okozhat, ami elsĆsorban a csontrendszert károsítja.
Kén-dioxid
A kén-dioxid klasszikus szennyezĆanyagnak nevezhetĆ, mivel egészségkárosító hatása már a szénre alapozott ipari forradalom elterjedése óta megfigyelhetĆ, kibocsátása a hulladékban lévĆ kén-tartalom függvénye. AlapvetĆ szerepet játszik a savas-esĆk kialakulásában, veszélyes a vízi élĆvilágra nézve.
A kéndioxid egészségkárosító hatásai
A kéndioxid az élĆ szervezetekre nézve mérgezĆ hatású. Tisztán belélegezve fulladásos halált, kis mennyiségben légzési nehézséggel járó mérgezési tüneteket okoz. A kéndioxid izgatja a nyálkahártyát, a légzĆ rendszert, hörgĆ összehúzódást, krónikus hörghurutot és csökkent légzésfunkciót okoz.
Az expozíció során a légzĆszervi, szív- és érrendszeri betegek állapota rosszabbodhat. Az asztmás, a krónikus tüdĆ- és szívbetegek sokkal érzékenyebben reagálnak a SO2 okozta légszennyezettségre.
Forrás:
WHO Air quality guidelines for particulate matter, ozone, nitrogen dioxide and sulfur dioxide, Global update 2005, Summary of risk assessment
Környezethigiénia jegyzet (szerk.: Dr. Szoboszlai Sándor, Dr. Kriszt Balázs.) A légköri levegĆ szennyezettsége fejezet (10-27. oldal) Környezetgazdálkodási agrármérnök képzés BSc., Szent István Egyetem, GödöllĆ, 2015
Szerves vegyületek
Az illékony szerves vegyületek (VOC), policiklikus aromás szénhidrogének (PAH), poliklórozott bifenil-származékok (PCB), dioxinok, furánok, ftalátok, ketonok, aldehidek, szerves savak, alkének és egyéb szerves vegyületek keletkezhetnek az égetés során. Legtöbbjük bioakkumulációra hajlamos, azaz feldúsulhatnak szervezetünkben. Számos vizsgálat támasztja alá, hogy egyes vegyületek károsíthatják az immunrendszert, kromoszómákhoz kapcsolódnak, daganatos megbetegedéseket idézhetnek elĆ, megzavarják a hormonháztartást, viselkedésbeli változásokat okozhatnak és csökkenthetik az intelligenciát.
Illékony szerves vegyületek (VOC) egészségkárosító hatása
ElsĆsorban a szem, az orr és a torok nyálkahártyáját izgatják. Súlyosabb esetekben fejfájást, koordinációs zavarokat és hányingert idézhetnek elĆ. Hosszútávon az illékony szerves vegyületek - melyek egyúttal potenciális rákkeltĆ anyagok is - károsíthatják a májat, a vesét és a központi idegrendszert.
Egészséghatás szempontjából a formaldehid (CH2O) az egyik legveszélyesebb VOC. A nyálkahártya, kötĆhártya felszínéhez kötĆdik, a szövetek fehérjéit elroncsolja, nehézlégzést, köhögést, fáradságot, bĆrkiütést, komoly allergiás tünetek okozhat. Huzamos expozíció során bronchitis alakulhat ki. A formaldehidet az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Hivatala (WHO, IARC) humán karcinogénnek minĆsítette.
A másik igen jelentĆs egészségkárosító hatású illékony szerves vegyület a benzol, mely szintén human karcinogén vegyület. Az emberi szervezet lipidekben gazdag szöveteiben (idegrendszer, csontvelĆ, mellékvese, zsírszövet) halmozódhat fel. Krónikus mérgezésben vérképzĆszervi elváltozások, fehérvérƱség, nyirokszervi daganatok fejlĆdhetnek ki. Gyakorlatilag nem állapítható meg olyan expozíciós szint, melynél nem okoz egészségkockázatot.
Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) egészségkárosító hatása
A policiklusos aromás szénhidrogének olyak vegyületek, amelyek összekapcsolódó aromás gyƱrƱkbĆl állnak. A szerves anyagok tökéletlen égésekor keletkeznek. KörnyezetszennyezĆ anyagként azért jelentĆsek, mert a PAH vegyületek egy része bizonyított karcinogén, mutagén és teratogén hatással is rendelkezik.
A finom részecskék révén a tüdĆbe kerülve károsítják a tüdĆ sejtjeit. A daganatkeltĆ hatáson kívül több PAH vegyület károsítja az immunrendszert is. Az egészségkárosító hatások megismerése érdekében számos vizsgálatot végeztek kísérleti állatokon. Ezek alapján állatokban a benz[a]antracén papillomákat okozott a gyomorban, továbbá tüdĆ tumort idézett elĆ. Helyileg adagolva a benzo[j]fluorantén a bĆr felszínén papillomát és karcinómát okozott nĆstény egerekben. A tüdĆ szöveteiben nĆstény patkányoknál, a benzo[j]fluoroantén és benzo[k]fluorantén laphámrákot indukált. A benzo[a]pirén kitettség szintén tüdĆ papillomát és tüdĆrákot okoz, továbbá bĆr karcinómát. Belégzéssel légcsĆ papillomát és karcinomát okoz hörcsögökben, pikkelysejt karcinómát patkányokban.
Poliklórozott bifenil-származékok (PCB) egészségkárosító hatása
A poliklórozott bifenilek (PCB), több klórt tartalmazó szerves vegyületek, melyekben a klóratomok egy bifenil gyƱrƱhöz kapcsolódnak. Jelenlétükre elsĆsorban transzformátorokból származó hulladék olajokban, illetve hulladék-kondenzátorokban számíthatunk.
A PCB-k toxikussága, illetve bomlása a klóratomok számától és helyétĆl függ. A PCB vegyületekrĆl ismeretes, hogy toxikusak, mutagének és mérgezĆek a reprodukcióra nézve. Az EPA, WHO - IARC és DHHS (USA Egészségügyi Minisztériuma) a PCB-ket állatokban bizonyítottan, emberben valószínƱsíthetĆen rákkeltĆnek tartja.PCB kitettség bĆr és szem elváltozásokat, légzészavarokat, tüdĆkárosodásokat, csökkenĆ immunreakciókat, valamint máj-, vesekárosodást okoz. A terhes nĆk PCB kitettsége fejlĆdési rendellenességeket, különösen idegrendszeri károsodásokat okozhat a születendĆ gyermeknél.
Az akrolein egészségkárosító hatása
Az akrolein vagy akrilaldehid a legegyszerƱbb telítetlen aldehid, mely fĆként fa, pamut vagy papír (cellulóztartalmú anyagok) égésekor keletkezik. Számos egyéb anyag, például polietilén, polisztirol, olajok, illetve zsírok égetésekor is létre jöhet. Rendkívül irritáló gáz, bĆrfelületet, a szemet, a nyálkahártyákat és a légutakat ingerli, erĆs köhögést, bĆrhólyagosodást, tüdĆvizenyĆt okoz.
A vinil-klorid egészségkárosító hatása
Természetben nem fordul elĆ, színtelen, enyhén édeskés szagú, narkotikus hatású, gyúlékony gáz. A WHO, IARC és az EU besorolások szerint is 1-es kategóriájú, bizonyított humán rákkeltĆ anyag. Akut toxicitása kicsi, belélegezve azonban narkotikus hatású, szédülést, fejfájást, eszméletvesztést okoz. Irritálja a szemet, a bĆrt és a légzĆszerveket. Hatással lehet a központi idegrendszerre, a májra, a lépre, a vérképzĆ szervekre.
Dioxinok egészségkárosító hatása
A dioxinok a dibenzodioxin-vegyületek közé tartoznak, amelyekben a benzol gyƱrƱk több hidrogénatomja helyén klóratom található. Leginkább klórozott mƱanyagot tartalmazó hulladékok, fa, szénhidrogének nem eléggé magas hĆmérsékleten történĆ, tökéletlen égése során keletkeznek. A dioxinok porszemcsék felületére tapadva a környezeti levegĆbĆl is bejuthatnak az emberi szervezetbe. Az egészségre gyakorolt hatását illetĆen az egyik legveszélyesebb vegyületcsoport, mivel a dioxinok perzisztensek a környezetben és fel is halmozódhatnak az emberi szervezetben. Egészséghatás szempontjából a tetraklór-dibenzo-p-dioxin (2,3,7,8-TCDD) a legfontosabb, mivel a besorolása szerint hivatalosan állatokban és emberben egyaránt bizonyítottan rákkeltĆ. A többi poliklórozott dibenzo-para-dioxin nem sorolható a humán karcinogén vegyületek közé.
A poliklórozott dibenzo-p-dioxinok (PCDD) vegyületekrĆl a rákkeltĆ hatások mellett az eddigi kutatások alapján ismert, hogy károsítják az emberi immunrendszert, a Seveso-tragédia után végzett kutatás szerint a májmƱködés átmeneti zavarát, a központi és a periferiális idegrendszer károsodását, sĆt hosszú távon cukorbetegséget és endometriózist okoznak. Számos egyéb emberi egészséget károsító hatás ismert, pl. pajzsmirigymƱködés-zavar, gyermeken fogzománc-fejlĆdési rendellenességek és a szaporodási képességek (normális fiú/lány születési arány megváltozása) károsodása is.
RákkeltĆ hatásuk, magas toxicitása, és perzisztens tulajdonságuk miatt környezeti koncentrációjukra a legszigorúbb határértékek lettek elĆírva.
Forrás:
J. Thompson: Health Effects of Waste Incineration, British Society of Ecological Medicine, 2005
http://monographs.iarc.fr/ENG/Classification/latest_classif.php
http://www2.sci.u-szeged.hu/eghajlattan/lev_egeszseg.pdf
Pál Károlyné: MƱanyaghulladékok égetése, MƱszaki könyvkiadó Budapest 1990, ISBN 963 593 384 3, Országos MƱszaki Információs Központ és Könyvtár Budapest, 1998
http://www.muszeroldal.hu/assistance/Legszennyezok_hatasai.pdf
http://www.atsdr.cdc.gov/PHS/PHS.asp?id=139tid=26
http://www.inchem.org/documents/icsc/icsc/eics0939.htm
http://www.scorecard.org/chemical-profiles/hazard-indicators.tcl?edf_substance_i...
http://www.inchem.org/documents/iarc/vol69/dioxin.html
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/12460794?dopt=Abstract
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16898675?dopt=Abstract
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15751269?dopt=Abstract
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/12821272?dopt=Abstract
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15345345?dopt=Abstract
Fémek
A hulladékok égetése során jelentĆs fém-kibocsátással is kell számolni, mivel a hulladékokban lévĆ fémtartalom lényegesen meghaladja a hagyományos tüzelĆanyagok fémtartalmát. A fémek jelentĆs része az égés során gázhalmazállapotba megy át, majd a lehƱlés során, kondenzálódik a porszemcsékre. A nehézfémek 80-90%-a a 2 mikrométernél kisebb szemcséken találhatók meg, így azok lejuthatnak a tüdĆ léghólyagocskáiba is.
Kadmium egészségkárosító hatása
A kadmium a legmérgezĆbb elemek közé tartozik, veszélyességét fokozza, hogy a vesében raktározódik. Legtöbb vegyületét minden nemzetközi szervezet rákkeltĆ anyagként sorolja be. MérgezĆ hatással van a vesére, a májra, befolyásolhatja a csontsƱrƱséget, a heréket, és megzavarhatja a hormonális és az immunrendszer, valamint a szív- és érrendszer mƱködését is. A kadmium emellett felhalmozódik az emberi és állati szervezetben. A kadmium felszívódása a gyomor-béltraktusból gyorsan végbemegy, lerakódása után a vesében és a májban még évek múlva is kimutatható. A kadmium felhalmozódása a szervezetben gyengíti az immunrendszert, tüdĆgyulladásra, tüdĆtágulatra és a hörgĆk gyulladására, ízületi gyulladások kialakulására hajlamosít, illetve elĆsegíti ezeknek a betegségeknek a kialakulását. Csontrendszer, idegrendszer és nyálkahártya károsító hatása van. A kadmium korlátozottan átjut a méhlepényen, valamint a vér-agy gáton is.
Az emberi szervezetben történĆ felhalmozódása esetén általános tünet: a fáradtság, ingerlékenység, szomjúságérzet fokozódása.
Arzén egészségkárosító hatása
Az arzén emberben bizonyítottan rákkeltĆ hatású, hosszantartó expozíció bĆr-, tüdĆ-, vese- és hólyagrákot okoz. Rövidebb ideig tartó expozíció esetén a gyomor-bélrendszert és az idegrendszert károsítja. A heveny mérgezés tünetei a hányás, hasmenés, szárazság és karcoló érzés a torokban, szomjúság, görcsök, ájulás, késĆbb bénulások. Még akkor is, ha a mérgezés nem volt halálos, a lábadozás igen lassú, a betegek hosszú ideig kimerültek, olykor szellemi gyöngeség marad vissza.
Higany egészségkárosító hatása
A higany és vegyületei a többi nehézfémtĆl eltérĆen nem a részecskékre ülepszik ki, hanem megmarad gázhalmazállapotban. A higany sejt- és idegméreg, gátolja egyes enzimek mƱködését, felhalmozódik az emberi szervezetben, elsĆsorban a vesében, májban, csontokban, agyban raktározódik el. A higanyszennyezés krónikus hatása lehet többek között a stressz-tƱrĆképesség csökkenése, a koncentráció- és emlékezĆképesség gyöngülése, depresszió, látási zavar, fáradtság, ingerlékenység, szédülés, beszédzavarok, asztma, immungyengeség, ízületi és gerincfájdalmak. A higanymérgezés pajzsmirigy-megnagyobbodáshoz is vezethet.
Nikkel egészségkárosító hatása
A nikkel toxikus, mérgezĆ fém, az általa kiváltott egészség-problémák leggyakoribb formája az allergia. TüdĆ (asztma) és bĆrproblémákat okozhat. Több nikkel vegyületet bizonyítottan emberi rákkeltĆ anyagként tart számon a Nemzetközi Rákkutató Intézet (International Agency for Research on Cancer – IARC) és a WHO. Felhalmozódhat a vesékben, a húgyhólyagban, prosztatában, mellékvesében is.
Ólom egészségkárosító hatása
Az ólom különösen a fejlĆdĆ szervezetekre (magzatokra, csecsemĆkre, kisgyermekekre) jelent komoly veszélyt. Károsítja mind a perifériás, mind a központi idegrendszer mƱködését, és vérképzĆrendszeri zavart is okoz. Az ólom kiürülése a szervezetbĆl igen lassú folyamat, a széklettel és a vizelettel távozik, de csekély mennyiségekben. A felhalmozódás során (idült, elhúzódó módon) kialakult ólommérgezés rontja a férfiak nemzĆképességét (lassítja a spermiumok mozgását, szexuális problémák), izom és csont-fájdalmakat, emésztĆrendszeri zavarokat, májpanaszokat, vérszegénységet, idegrendszeri panaszokat, illetve fáradékonyságot és ingerlékenységet okoz. Súlyosabb esetben már göcsös fájdalmakat vált ki az izmokban (ólomparalízis) és az ízületekben, gyomorban és bélrendszerben (ólomkólika), az arc hamuszürke elszínezĆdését (ólomkolorit) és súlyos vese és idegrendszeri tüneteket okoz, általános legyengülést és étvágytalanságot hoz létre az ólom telítettség.
Króm egészségkárosító hatása
A krómot illetĆen nagy különbség van a hat- és három vegyértékƱ króm között. A Cr(VI) toxikus, humán daganatkeltĆ, a Cr(III) esszenciális, nélkülözhetetlen nyomelem. A króm felhalmozódhat a májban, a vesében, kimutatható a vizeletben és a vérben.
A króm (VI), irritáló és maró hatása révén, lokálisan károsítja a bĆrt és nyálkahártyákat. Ekcémával járó allergiás dermatitist, krónikus rhinitist, az orrnyálkahártya kifekélyesedését válthatja ki, asztma kialakulásában is szerepet játszhat. A súlyosan mérgezĆ Cr(VI) a sejtekbe jutva károsítja a DNS-t. Az EPA álláspontja szerint a Cr(VI) emberben és állatokon egyaránt bizonyítottan rákkeltĆ hatású, belégezve tüdĆrákot, lenyelve pedig gyomordaganatot idézhet elĆ.
Forrás:
http://nrszh.hu/html/szakmai_oldalak/iranyelvek/31fejezet.pdf
http://www.kk.pte.hu/docs/protokollok/FOGL-Krom-toxicitas.pdf
J. Thompson: Health Effects of Waste Incineration, British Society of Ecological Medicine, 2005
http://monographs.iarc.fr/ENG/Classification/latest_classif.php
www.kockazatos.hu
http://taplalkozas.bioenergetikus.hu/nehezfemek.php
Neil Tangri: Waste Incineration: a Dying Technology, GAIA,2003
http://www.inchem.org/documents/icsc/icsc/eics0062.htm
Peter Gebhardt: Quecksilberemissionen durch die Müllverbrennung,, 2005.
Készítette: Országos Környezetegészségügyi Igazgatóság (http://oki.antsz.hu) - 2016