Várostörténet

Nyomtat√°s

A település történelmi áttekintése

A mai Balmazújváros környéke már ŇĎsidŇĎk óta lakott terület. Az Árpád-házi királyok idejében több kisebb helység alakult ki a határában, nevüket egy-egy határrész vagy dûlŇĎnév még ma is ŇĎrzi (Bakóc, Cucca, Balmaz, Hímes, Darassa, Hort, stb.). Az a település, ami a honfoglalás után alakult, a tatárjáráskor teljesen elpusztult. A mai település belterületén keresendŇĎ Hímes birtokot a pápai tizedjegyzék elŇĎször 1332-ben említi. Balmaz nevével – pusztabirtokként - írott forrásokban csak a XV. század elején találkozunk, amikor Zsigmond király (1411-ben) mint Debrecen tartozékát Lázárevics István szerb vajdának adományozta. A település neve 1465-tŇĎl bizonyosan Újváros. Mátyás király 1465-ben kelt oklevele 3 országos vásár és egy egyheti vásár tartását engedélyezte Újvárosnak. Az oklevél a vásártartási jog mellett mezŇĎvárosi jogokkal is felruházta a települést. A Hunyadiak alatt Újváros virágzó mezŇĎvárossá fejlŇĎdött. Az állandósult hadiállapotok miatt a település 1591 és 1610 között lakatlan volt, majd csak az 1720-as évekre érte el ismét korábbi lélekszámát. Mária Terézia 1753-ban az Andrássy családnak adományozta az egész újvárosi határt. Ňźk alakították ki a majorsági gazdálkodást. Ekkor került sor arra, hogy a városi joggal bíró Újvárost ismét robotra kötelezhetŇĎ faluvá süllyesztették vissza (1773).

A másik nevezetes akciójuk volt a német lakosság Újvárosra telepítése 1766-ban. A falu 1798-ban a Semsey család birtoka lett. A Semseyek telepítettek a faluba Kassa környékérŇĎl félszlovák katolikusokat uradalmi cselédnek. A XIX. század második felében megindult itt is a kapitalizálódás. A már korábban is differenciált lakosság rétegzŇĎdése felgyorsult. Újvároson a zsellérek száma mindig az országos átlag felett volt. Emiatt is a magyarországi agrárszocialista szervezkedések és mozgalmak egyik legerŇĎsebb bázisa és színhelye lett.

1877-ben megváltozott a település közigazgatási beosztása, Újváros Szabolcs vármegyétŇĎl Hajdú vármegyéhez került és járási székhely lett. Az I. világháborúban 600 újvárosi ember esett el. A proletárdiktatúra nem hozta meg a kívánt változásokat. A megszálló román csapatok 1919. április 23-án értek ide és csak egy év múltán vonultak ki.

1944. október 22-én ért véget a II. világháború. Ezt követŇĎen a legjelentŇĎsebb esemény a földreform volt a földnélküliséggel sújtott Újvároson. A községben, elsŇĎként az országban, 1945. március 20-án jelentették be a földosztás megkezdését. Az 50-es évek kényszerû kollektivizálását követŇĎen 10 termelŇĎ szövetkezet alakult, amibŇĎl végül kettŇĎ maradt. A Lenin és a Vörös Csillag TermelŇĎ Szövetkezetek egészen az 1980-as évek végéig jól mûködtek, és a település legnagyobb foglalkoztatói voltak.

Balmazújváros 1989. március 15-én ismét városi címet kapott.

Balmaz√ļjv√°rosi K√∂z√∂s √Ėnkorm√°nyzati Hivatal - 4060 Balmaz√ļjv√°ros, Kossuth t√©r 4-5. - Tel.: (52) 580-102 Email: hivatal@balmazujvaros.hu
Egys√©ges orvosi √ľgyelet:52/311-104 _____________________________ MentŇĎszolg√°lat h√≠v√≥sz√°ma: 104 _____________________________ Gy√≥gyszert√°ri √°lland√≥ √ľgyelet: (20)405-3827 - Bocskai u. 2-4.

____________________________

Balmazújváros Város
Önkormányzata


4060 Balmazújváros
Kossuth tér 4-5.


Telefon:+36(52)580-102
Fax:+36(52)370-035

Web: www.balmazujvaros.hu

 

 

Copyright © 2024 Balmaz√ļjv√°ros. Minden jog fenntartva.
Ma: 2024-06-23 van. PointLink.