Gazdaság
A város döntõen mezõgazdasági jellege, az ipar viszonylagos fejletlensége, az infrastrukturális feltételek és a szolgáltató szféra hiányosságai az 1970-es évekig csak lassú ütemû fejlõdést biztosítottak Balmazújvárosnak. A hetvenes évektõl viszont folyamatosan növekedett Újvárosnak a térség társadalmi-gazdasági életében betöltött szerepe, lényegesen átalakult a helyi gazdálkodás szerkezete, s megindult a várossá válás folyamata. Az 1990-es népszámlálási adatok már stagnálásról tanúskodnak, különösen ami a mezõgazdaságban és az iparban foglalkoztatottak arányát illeti. Kedvezõ jelenség viszont, hogy a városi funkciók erõsödésével egyidejûleg jelentõs növekedésnek indult a tercier szektor.
A város gazdasági szerkezetére jellemzõ, hogy a munkaképes lakosság 35%-át ma is a mezõgazdaság foglalkoztatja. A vagyonnevesítés, a szervezeti, tulajdonjogi átalakulások és a kiválások után az egykori Vörös Csillag MGTSZ-bõl, a csõdeljárás lefolytatása után jött létre az új típusú szövetkezés, a Kossuth Szövetkezet, a Lenin MGTSZ-bõl pedig az Agrobalmaz Szövetkezeti Társulás.
A korábbi két MGTSZ-bõl a sorozatos és egyéni kiválások nyomán számos egyéb mezõgazdasági profilú kft., s még több egyéni magánvállalkozás kezdte meg tevékenységét. Az átalakult Kossuth Szövetkezet és az Agrobalmaz Szövetkezeti Társulás gazdálkodásában a döntõen növénytermesztési profil mellett fontos szerepet játszik az egyéni gazdálkodóknak és vállalkozóknak nyújtott mezõgazdasági szolgáltatási tevékenység (mûvelés, szállítás, szárítás, felvásárlás, takarmányozás stb.). Igen jelentõs a gyepgazdálkodás és a juhtenyésztés szerepe is. A Kossuth Szövetkezet mint egy 100, az Agrobalmaz Társulás pedig 40-50 aktív foglalkoztatottnak biztosít állandó munkaalkalmat.
Infrastruktúra
Balmazújváros településen jelenleg 18149 fő él. A város Debrecentől mintegy 20 km-re található, rendkívül jó adottságú település. Az M33-as autópálya felhajtója 8 km-re található, ahonnan Budapest kevesebb, mint 200 km-nyi kényelmes utazást követően érhető el. Balmazújváros vezetése gondot fordít az ott élők kényelmére. A település közműellátottsága gyakorlatilag teljes. Az úthálózat 90 %-a szilárd burkolatú. A település mintegy 6500 lakott ingatlanja közel 100%-ban teljes közművel (víz, villany, gáz bekötéssel) rendelkezik.
Minden ingatlan része valamelyik kábelszolgáltató hálózat rendszerének, melyek közül kiemelkedik az önkormányzat 100 %-os tulajdonában álló Első Vagyonkezelő és Fejlesztő Kft. által üzemeltetett Balmazintercom kábeltelevízió és internet szolgáltató társaság.
A településen 1100 vállalkozás működik a település területén szétszórtan. Az önkormányzat igyekszik a már tevékenykedő és leendő ipari vállalkozásokat két területi egységre koncentrálni: ezek a már meglévő település ÉNY-i határában elhelyezkedő terület, illetve az M33-as autópálya bekötőútja mellett elhelyezkedő, a későbbiekben kialakítandó önálló ipari övezet.
Saját tulajdonú cégek
- Balmazújvárosi Városgazdálkodási Nonprofit Közhasznú Kft. ezen belül van a Halomalja
- BalmazInterCom Távközlési és Szolgáltató Kft.
- Balmazújváros Sport Kft.
- VESZ Városi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft.
- Balmazenergia Kft. - felszámolás alatt
- Első Vagyonkezelő és Fejlesztő Kft. - végelszámolás alatt
Balmazújvárosi vállalkozások az interneten