Gazdaság

A város döntõen mezõgazdasági jellege, az ipar viszonylagos fejletlensége, az infrastrukturális feltételek és a szolgáltató szféra hiányosságai az 1970-es évekig csak lassú ütemû fejlõdést biztosítottak Balmazújvárosnak. A hetvenes évektõl viszont folyamatosan növekedett Újvárosnak a térség társadalmi-gazdasági életében betöltött szerepe, lényegesen átalakult a helyi gazdálkodás szerkezete, s megindult a várossá válás folyamata. Az 1990-es népszámlálási adatok már stagnálásról tanúskodnak, különösen ami a mezõgazdaságban és az iparban foglalkoztatottak arányát illeti. Kedvezõ jelenség viszont, hogy a városi funkciók erõsödésével egyidejûleg jelentõs növekedésnek indult a tercier szektor.

A város gazdasági szerkezetére jellemzõ, hogy a munkaképes lakosság 35%-át ma is a mezõgazdaság foglalkoztatja. A vagyonnevesítés, a szervezeti, tulajdonjogi átalakulások és a kiválások után az egykori Vörös Csillag MGTSZ-bõl, a csõdeljárás lefolytatása után jött létre az új típusú szövetkezés, a Kossuth Szövetkezet, a Lenin MGTSZ-bõl pedig az Agrobalmaz Szövetkezeti Társulás.

A korábbi két MGTSZ-bõl a sorozatos és egyéni kiválások nyomán számos egyéb mezõgazdasági profilú kft., s még több egyéni magánvállalkozás kezdte meg tevékenységét. Az átalakult Kossuth Szövetkezet és az Agrobalmaz Szövetkezeti Társulás gazdálkodásában a döntõen növénytermesztési profil mellett fontos szerepet játszik az egyéni gazdálkodóknak és vállalkozóknak nyújtott mezõgazdasági szolgáltatási tevékenység (mûvelés, szállítás, szárítás, felvásárlás, takarmányozás stb.). Igen jelentõs a gyepgazdálkodás és a juhtenyésztés szerepe is. A Kossuth Szövetkezet mint egy 100, az Agrobalmaz Társulás pedig 40-50 aktív foglalkoztatottnak biztosít állandó munkaalkalmat.

A gazdasági rendszerváltás és a privatizáció során az egykori Vörös Csillag MGTSZ, 1.000 db-os szarvasmarha ágazatából született a megfelelõ átalakulás után a harmadik, kifejezetten állattenyésztési profilú szövetkezet, a Tejtermelõ Szövetkezet. Mindhárom, a hagyományos szövetkezeti gazdálkodási formákhoz és tevékenységhez talán legjobban hasonlító szövetkezeti társulás a válságos idõszak után stabilizálta gazdasági tevékenységét és üzletmenetét. Szerepük a város gazdasági életében, különösen pedig a foglalkoztatási gondok enyhítésében továbbra is jelentõs.

Balmazújvárosban 1976-ban a Vörös Csillag Termelõszövetkezet és a Hajdú Megyei Tejipari Vállalat közös beruházással tejfeldolgozó üzemet épített. A fejlesztés elsõdleges célja az volt, hogy Debrecen városát és Hajdú megyét ellássák étkezési tehéntúróval. Az üzem indulásakor 20000 liter tejet dolgoztak fel, 35 fõ alkalmazottal. A sikeresen induló üzem termelõkapacitását, hûtõraktárát a 80-as években több lépcsõben bõvítették. A fejlesztést követõen napi 50-60 ezer liter tejet tudtak feldolgozni. A túrógyártás mellett megkezdték a tejfel és a joghurt-puding gyártását. Az üzem fokozatosan fejlesztette kereskedelmi tevékenységét is. Az üzem indulása óta önálló egységként muködött, 1989-ben betéti társasággá, majd 1992-ben kft-vé alakult, Balmaz-Tej Feldolgozó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. néven mûködött.

A különféle mezõgazdasági vállalkozások, mindenekelõtt az egykori téeszekbõl kivált kft-ék és szövetkezeti jellegû társulások, valamint az egyéni gazdálkodók gazdasági teljesítménye is javuló tendenciát mutat, bár az utóbbiak között igen sok az ún. kényszervállalkozó.

A gazdasági rendszerváltás súlyos megrázkódtatást jelentett a korábbi üzemeknek. Többségük súlyos válsághelyzetbe került. A város jelentõs üzeme volt az Építõ-, Fa- és Vasipari Szövetkezet (ÉVISZ). A szövetkezet a közelmúltban, mûködési profiljainak megfelelõ hét betéti társasággá alakult át.

Az ipari vállalkozások között sikeresen indult az ACEX Acéltermékgyártó Kft. Telephelyén 1950-ben alapították meg az elsõ jelentõsebb ipari létesítményt, Magyar Állami Gépállomás néven. A bekövetkezett átalakulások és változások folytán előbb MEZÕGÉP, majd Szerszámipari Mûvek
Gyáregysége, végül a Magyar Gördülõcsapágy Mûvek Gyára elnevezéssel mûködött az üzem. 1992. március 1-jén, dolgozói kezdeményezés alapján létesült az ACEX Acéltermékgyártó Vállalat. Gazdasági társasággá történt átalakulás után, 1992. november 30-án megtörtént a privatizáció, magánszemélyek részvételével.

Az ACEX Acéltermékgyártó Kft. fõ profilja hegesztett acélszerkezetek és kisebb volumenben kardáncsapágyak gyártása. 1996-ban árbevétele eléri a 300 millió Ft-ot, melynek több mint 80%-a német exportból származott. Közel 200 fot foglalkoztatott.

A Hexa-Metál Kft. 1991-ben alakult, de jogelõdei révén 15 éve folytat önálló gazdálkodási és vállalkozási tevékenységet. Középnehéz vasszerkezeti lakatos-hegesztõ munkát, forgácsolást, szerelést folytatnak és elvégzik a termékek alapozó és színrefestését. Híd- és építési acélszerkezetek, felsõpályás daruk, mérlegtartozékok, hulladékgyûjtõk, állványzati elemek, erõgépkarok kerülnek ki az üzembõl. A felületkezelést korszerû, 400 m2-es festõcsarnokban végzik, szemcseszóró berendezéssel. Az üzem és a hegesztõk is nemzetközileg elismert minõsítéssel rendelkeznek.

A mezõgazdaság és az ipar számára is megfelelõ infrastruktúra áll rendelkezésre. A termelés fellendülését fõként a tõkehiány akadályozza. A város összes aktív keresõjének közel egyharmada már a kereskedelmi és a szolgáltatás különbözõ területein dolgozik. A kiskereskedelem zömét az elmúlt évtizedekben a Balmazújváros és Vidéke ÁFÉSZ bonyolította le. A város szakboltokkal nem jól ellátott, bár több kereskedelmi és szolgáltató egység (zöldség-, gyümölcs-, virág- és divatáru üzlet, fodrászat) létesült, fõként magánvállalkozásban. Ennek ellenére Balmazújváros kiskereskedelmi hálózata elmarad a környezõ, hasonló népességû városokban kialakult színvonaltól. Fontos pénzintézeti, kiskereskedelmi és szolgáltatóegységek is hiányoznak még Balmazújvárosban.


Gazdasági szervezet száma a gazdálkodás formája szerint 1996-ban:
Állami vállalat: 0
Rt: 6
Kft., kht.: 63
Bt., kkt, gmk.: 103
Egyéni vállalkozás: 680
Az egyéni vállalkozók közül legtöbbet a kereskedelem és a szolgáltatás foglalkoztat.
A Balmazújvároson elõnyben részesített szervezetek a mezõgazdaság és a tejipar, a fém- és építõipar, illetõleg a ruhaipari tevékenység.