Veres Péter szobra

A főtér délkeleti csücskében, a Veres Péter Általános Művelődési Központ bejáratától jobbra állították fel Veres Péter ülő alakos szobrát. Somogyi Árpád alkotását az író születésének 75. évfordulóján, 1972-ben avatták fel. A település szülöttét, a magyar irodalom nagy alakját széken ülve, könyvvel a kezében, dinamikus természetére egyáltalán nem jellemzően merev, hátrahőkölő testtartásban ábrázolja a bronzplasztika.

Veres Péter Emlékház

A városban fontos látnivaló még az irodalmi emlékhellyé, múzeummá berendezett Veres Péter Emlékház, ahol az író a II. világháború végéig élt és dolgozott. A régi – XIX. század elején épített – ház kiállításában az író életét és munkásságát bemutató használati tárgyai, levelezése, művei stb. láthatók eredeti környezetükben.

Cím: 4060 - Balmazújváros, Kadarcs utca 6.
Telefon: +36 (52)370-217
Nyitva tartás: Kedd-Vasárnap 10-16 óra

A belépés díjtalan.

Semsey Andor Múzeum

Semsey szobor

2010. december 22-én Balmazújváros lakói Semsey Andorról készített bronzszobrot avattak a Kossuth téren. Azért e napra esett a választás, mert a magyar tudomány és kultúra legnagyobb mecénása, Semsey Andor 1833-ban ezen a napon született.

Bővebben...

Trianon emléktábla

2010-ben, a Trianon évfordulón került felavatásra a Trianon emlékmű, amely a Polgármesteri Hivatal épületével átellenben található a városközpontban. Az avatást emlékműsor előzte meg, melyen beszédet mondott többek között  Dr. Tiba István polgármester, Kovács Zoltán, Érmihályfalva polgármestere és Pozsonyi József történész, múzeumigazgató.

Kossuth szobor

A város az elsők között állított szobrot Kossuth Lajosnak. Az 1898. március 15-én felállított szobor már a negyedik helyen áll – ma a tér északi oldalán. Kiss György múlt századi bronz mellszobra, mely az idős Kossuthot ábrázolja henger alakú márvány, talapzaton látható. Az eredeti mészkő talapzat a Semsey Andor Múzeum kertjét díszíti.

Nepomuki Szent János Szobor

A templomkertben – szemben a kastéllyal – Nepomuki Szent Jánosnak, a hidak védőszentjének és a gyónási titok vértanújának 1829-ben készített puha homokkő szobra áll.
A szobor régen a Kastélykerten keresztülfolyó Kadarcs-ág – ma a fürdő vizét elvezető kanális fölött átívelő fahíd előtt állt.

Agrárszocialista Emlékmű

Kossuth Lajos szobra mellett, azzal egyazon alsó talapzaton látható Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész – 1988. április 9-én felállított – agrárszocialista szoborcsoportja.
A három életnagyságú, egész alakos mű a munkás, paraszt, értelmiségi embert ábrázolja.

I. világháborús emlékmű

A Kossuth téren, csaknem a tér közepén áll Rápolthy Lajos műve, az 1943-ban felállított I. és II. világháborús emlékmű. A kb. másfélszeres életnagyságú műkő katonaalak bal kezében szuronyos puskát tart, jobbjában kürt, melyen riadót fúj - mintegy az új (II. vh.) háborúra készülődés eszméjét hirdetve. A katonaalak mögötti hat méter magas műkő oszlopon, melynek oldalába a hősi halottak nevei vannak bevésve, kiterjesztett szárnyú sas (turul) látható.

Római Katolikus Templom

A város központjában, a Kossuth tér keleti oldalán álló műemlék római katolikus templom még az Andrássyak birtoklása idején, 1781-1786 között épült barokk stílusban, berendezése is barokk. A templomot Esterházy Károly egri püspök 1788-ban szentelte fel. 1796-ban – az új földbirtokos, Semsey András adományozta az egyháznak Hubert Maurer németalföldi festő által a XVIII. század elején festett, „Krisztus mennybemenetele” című oltárképét, mely ma is éke a templomnak. A szentélyben 3 oltár van: főoltár, mellékoltár és szembemiséző oltár. A mellékoltár fölötti festmény azt ábrázolja, midőn Szent István első magyar király a koronát felajánlja Jézus anyjának, Szűz Máriának. Jelentős művészi értéknek minősül a keresztkút, mely fölött Jézus keresztelése látható. A templomhoz kapcsolódik még a kóruson lévő orgona és a toronyban lévő különböző méretű három harang.

Magyar Református Templom

A késő barokk stílusú templom alapkövét 1804-ben rakták le. 1816-ra készült el a jelenlegi műemlék templom késő barokk stílusban, a tornya 1835-re lett kész, s csak 1844-ben szentelték fel. Monumentális belő tere a reformátusok puritán egyszerűségét tükrözi. A szószék 1813-ból származik, a Mózes-szék és az úrasztala diófából készült. Orgonája 1856-ban épült, 15 regiszteres, 2 manuálos mechanikus orgona. 1999 nyarától a déli karzaton egy 3 manuálos, 82 változatú Johannus orgona van, amelyik hangversenyek rendezésére is alkalmas. A templom 51 m magas, a 2 harang elektromos vezérlésű. 1998 óta működnek a toronyórák, vezérlésük elektromágneses. A toronyban két harang található. A templom padjai alulról fűtöttek, így télen is itt tartják az istentiszteletet. A modern új parókia, gyülekezeti ház 1987-ben épült.

Németfalusi Templom

Balmazújvároson németek az 1760-as években telepedtek le. 1766-ban engedélyt kaptak a tiszántúli püspöktől, hogy a református templomban istentiszteletet tarthassanak.
1793-ban felépítették saját imaházukat, 1801-től lett önálló a gyülekezet. Az imaház helyére 1799-ben templomot építettek, két évvel később a harangláb is elkészült. 1892-ben épült a mai „németfalusi” templom későbarokk stílusbn. A templombelső német evangélikus előképet követ, ahol a szószék-oltár kettéválik. Orgonája 1894-ben készült, ma is használható állapotban van. A templom külső renoválása 2001 nyarán volt.

Semsey Kastély

SEMSEY KASTÉLY

A város központjában, a Debreceni utca 2. szám alatt áll a XVIII-XIX. század fordulóján épült, kétszintes Semsey Kastély. Az utcai homlokzat középső, hangsúlyos rizalitán jó hajlású timpanon nyugszik, melyet négy ion pillér támaszt alá. A timpanon közepét napjaikban a család grófi címere ékesíti, míg egyr a Zsigmond királytól nyert köznemesi címer díszítette. A kocsiáthajtó négy kőoszlopon áll, fölötte díszes vasrácsos korláttal körülvett nagyméretű terasz található. A kastély alatt hatalmas, boltíves pincerendszer van. A Semsey Kastély 1959-től műemlék épület, 1971-ben az ország kiemelt műemlékei közé sorolták. A kúria az elmúlt években rangjához méltatlan funkciókat töltött be, rekonstrukciójára 2012-2013-ban került sor. A megújult kastélyban működik a Semsey Andor Múzeum és a Tourinform iroda, míg a rendezvényterem és a képtár kulturális események, előadások, időszaki kiállítások kedvelt helyszíne. 

Városháza

Városképi jelentőségű épület a Paulovics Pál – 1909-ben készített – tervei szerint épült, és 1911-ben átadott eklektikus stílusú városháza. Az épület az 1833-ban klasszicista stílusban épült, régi, földszintes városháza helyén áll. Homlokzatán egy állítólagos tatárjárás-korabeli pecsétnyomó ábrájáról készített színes városcímer ékeskedik. A zöld pajzstalpon kék mezőben álló túzok a szabadság szimbóluma, a bal lábával tartott három búzakalász - archaikus elnevezéssel az „élet” – a település lakóinak hagyományos tevékenységére, legfontosabb megélhetési forrására – a mezőgazdaságra utal. Az udvarban modern faszerkezetű, rézborítású, kupolás házasságkötő teremmel, mely időnként hangversenyeknek ad otthont.

Mihalkó Gyula kalapos mester

Az egyik legrégebbi kézmûves foglalkozásnak számít a városban a természetes alapanyagból - birka gyapjúból - való pásztorkalapok készítése.
A kalapkészítés hagyománya a Mihalkó családban az 1800-as évekre nyúlik vissza.

Bővebben...

Rákóczi Olvasó Népkör

A Rákóczi Olvasó Népkör 1905-ben alakult. 1924-ben épült a jelenlegi épület a tagok adományozásából. A két háború között a „Kiskör” nevet viselte. A közösség a koalíciós időkben nevezte el II. Rákóczi Ferencről. A Rákóczi Népkört 1949-ben bekebelezte a Magyar Dolgozók Pártja, 1954-től ismét igazi nevét viseli, és régi funkciójának felel meg. Virágkorát 1936-42 között élte az intézmény, a tagok száma150-re emelkedett. Az elmúlt 5 évben két alkalommal szerveztük meg a 48-as Olvasó Népkörrel közösen az Országos Olvasókörök Találkozóját, ahol több mint 300 főt láttak vendégül. A jelenlegi taglétszám 170 fő. Céljuk a hagyományok megőrzése és ápolása, színvonalas bálok szervezése, a város kulturális életének gazdagítása. Könyvek, folyóiratok és előadások segítségével a tájékozottság és a mûveltség növelése. Az elmúlt öt évben két alkalommal szervezte meg a 48-as Olvasó Népkörrel közösen az Országos Olvasókörök találkozóját, ahol több mint 300 főt láttak vendégül.

48-as Olvasó Népkör

Száz évvel ezelőtt, a mai Árpád utca helyén, az akkori Harmadik utcában állt egy kis zsindelyes ház. Már abban az időben is kitűnt sárga falával a régi falusi nádas házak közül. Az eredeti nevén „Balmazújvárosi alsó utczai függetlenségi és 48-as Olvasó Egylet” 1895 szeptember 9-én alakult meg. Az elmúlt száz évben a 48-as Olvasó Népkör öt alkalommal szüneteltette hosszabb időre működését. Kétszer a nagy háborúk miatt, háromszor pedig az uralmon lévő politikai rendszer próbálta a kör tevékenységét betiltani. A balmazújvárosi olvasókörök legtöbbje a húszas évek legvégén lett csak ismét törvényesen működő kör. Hosszas engedélyezési tortúra után a 48-as kör csak 1930. február 28-án kapta meg a működési engedélyét, többször visszautasított és módosított alapszabály és névváltoztatás után. Az új, hivatalos elnevezés „Függetlenségi és 48-as Olvasó Egylet” lett. A kört 1949. szeptember 8-án egy közelebbről meg nem jelölt belügyminiszteri rendeletre hivatkozva szüntették meg. Át kellett adni a helyi termelő szövetkezetnek. Itt tárolták a terményt. Egy 1954-es kormányhatározat a régi testületeket visszaállíttatta, de köreink, egy kivétellel elsorvadtak, megszűntek. 1988-ban le akarták bontani az épületet, de az önkormányzat segítségével visszaadták az újjászerveződött egyesületnek. 1988. március 16-án a bírósági bejegyzés is megszületett. A körnek ma kb.250 tagja van, nonprofit civil szervezetként működik. Saját népdalköre és nyugdíjas klubja van, rendszeresen részt vesznek a városi rendezvényeken.