Legfrissebb hírek
- Kúriai határozatok
- Ügyfélfogadás (Szociális csoport)
- A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Hajdú-Bihar Vármegyei Területi Szervezete 80 órás növényvédelmi alaptanfolyamot (zöldkönyves) hirdet
- Tájékoztatás házi gyermekorvosi ellátás helyettsesítésével kapcsolatban
- Tájékoztatás házi gyermekorvosi ellátás helyettesítésével kapcsolatban!
- Fogadóóra (főépítész)
Balmazújváros újság
Közérdekű adatok
Soós Imre (1930 - 1957)
1954-ben Jászai -díjjal tüntették ki.
A balmazújvárosi szegényparaszti család nyolc gyermeke közül az egyik Soós Imre. Nagyszülei egyike analfabéta, ő maga is néhány elemivel dicsekedhetett. A család földművelésből él időtlen idők óta, a legkisebb tagjától a legidősebbig bezárólag. Dologidőben tanulásra és iskolába járásra, meg hasonló haszontalanságokra nincs idő, csak a természet szabta munka van, ami akkor épp arra a gyermekre jut a családban. Majd őszön és télen és rossz időben lehet "egyéb huncutságokkal" is foglalkozni. "Mennyi kedvességgel mesélt nagyanyjáról, aki nem tudta biztosan, ki az idősebb: Imre anyja, vagy nagynénje, mert a korkülönbség kicsi volt, így az idők folyamán összecserélte őket. Meg egyáltalán ki anyakönyvezte ötven-hatvan évvel azelőtt egy zsellér isten tudja hányadik gyerekét?" Ezt a paraszti világot hagyja maga mögött, amikor egy utazó színész-statisztaválogató stábnál szerencsét próbál. Jelentkezése inkább csak amolyan próbálkozás. Szöveget mondatnak vele, és szakemberek rögtön felismerik a benne rejlő tehetséget. Szárnyat kap vándorló kedve, és a válogató-bizottság biztatásának hatására jelentkezik Budapesten a főiskolára, ahová elsőre felveszik az épphogy 18. életévét betöltött ifjút.
Veres Péter (1897 - 1970)
(1897. január 6.-1970. április 16.)
Életének főbb állomásai:
Az író-politikus Balmazújvároson született és nevelkedett szegényparaszti házban, a "Gyepsoron". Gyermek- és ifjúkori élményei meghatározóak voltak későbbi munkásságára. 1919-ben nősült, Nádasdi Juliannát vette feleségül. 1920-ban született meg első gyermekük Péter. 1922-ben Julianna lánya látta meg a napvilágot. István 1924-ben született. A negyedik gyermek Margit 1925-ben érkezett meg. Ötödik, s egyben utolsó gyermekük Sándor 1928-ban született. Veres Péter a szegénység miatt, valamint elvből sem akarta gyerekeit taníttatni. Az volt az elképzelése, hogy fiai és lányai parasztok lesznek és viszik tovább a parasztság évszázados hagyományait.
Id. Varga Antal (1885 - 1944)
1885-ben született Balmazújvároson. Elemi iskoláit Újvároson, a gimnázium négy alsó osztályát Hajdúnánáson végezte. A debreceni Református Kollégium Tanítóképzőjében szerzett tanítói oklevelet. 1904-től 1943-ig a balmazújvárosi magyar református, majd a községi iskolává szervezett elemi működött mint tanító, később igazgató. Veres Pétert is tanította. Érdekelte a község múltja s gyűjtötte a régi tárgyakat, irományokat. Ezekből létesítette a község múzeumát, melynek 1944-ig volt a vezetője. Rengeteget tanult, különösen a régészet, az oklevéltan és a történelem érdekelte. Felderítette a Balmazújváros határában előforduló újkőkori telepeket és Árpád-kori leleteket. Rendezte Újváros levéltári anyagát, mely Mátyás koráig vezethető vissza.
Lengyel Menyhért (1880 - 1974)
1880. január 12-én, Lebovics Menyhért néven született a Hajdú vármegyei Balmazújváros egyik tanyáján, Híresháton.Balmazújvárosi volt, mint a nála tizenhét évvel fiatalabb pályatársa, Veres Péter. Mindketten a tanyavilágból vitték magukkal a szegény emberek világának ismeretét. „Életem könyve” című önéletrajzi írásában is szeretettel idézi a szalmafödeles házacskákat, a földes szobát, a búbos kemencét, a béres gyerekeket, akikkel együtt játszott. Négy éven keresztül éltek Híresháton, az alföldi pusztán, ahol apja gazdatiszt volt. A balmazújvárosi tanyáról Sajóhídvégre került a család. Lengyel Menyhért 1890-től Miskolcon tanult, itt végezte el a felsőkereskedelmi iskolát.
Az érettségi vizsga után Budapestre költözött és újságírással foglalkozott. Itt is kitűnt falusi ízekkel tűzdelt stílusa. Ráébredt, hogy még nem eléggé művelt, sokkal többet kell tanulnia az életről és az irodalomról is. Ezért sokat olvasott és színházba járt.
Gróf Semsey Andor (1833 - 1923)
Mecénások mecénása: Semsey Andor
A kiegyezést követő időszak és a XX. század első negyedének legnagyobb mecénása egy, a politikai és a társadalmi életben jelentéktelennek tűnő, szinte senki által nem ismert személy, Semsey Andor volt. A leggyakrabban névtelenül maradó adományozó jóvoltából fejlődött a fővárosi állatkert, épült fel benne a madárház, írtak ki a tudományos intézetek pályadíjakat, fizettek kutató- és gyűjtőutakat, fejlesztettek könyvtárakat és kutatólaboratóriumokat. Az ő támogatásával zajlottak a földmágnesség-mérési, torziósinga-kísérletek és a Nemzeti Múzeum természettudományi gyűjteménye is rendkívüli módon gyarapodott Semsey Andor jóvoltából.