Lengyel Menyhért (1880 - 1974)

Nyomtat√°s
b_150_215_16777215_00___images_balmazujvaros_szulottek_lm01.jpg1880. január 12-én, Lebovics Menyhért néven született a Hajdú vármegyei Balmazújváros egyik tanyáján, Híresháton.
Balmazújvárosi volt, mint a nála tizenhét évvel fiatalabb pályatársa, Veres Péter. Mindketten a tanyavilágból vitték magukkal a szegény emberek világának ismeretét. „Életem könyve” címŇĪ önéletrajzi írásában is szeretettel idézi a szalmafödeles házacskákat, a földes szobát, a búbos kemencét, a béres gyerekeket, akikkel együtt játszott. Négy éven keresztül éltek Híresháton, az alföldi pusztán, ahol apja gazdatiszt volt. A balmazújvárosi tanyáról Sajóhídvégre került a család. Lengyel Menyhért 1890-tŇĎl Miskolcon tanult, itt végezte el a felsŇĎkereskedelmi iskolát.
Az érettségi vizsga után Budapestre költözött és újságírással foglalkozott. Itt is kitŇĪnt falusi ízekkel tŇĪzdelt stílusa. Ráébredt, hogy még nem eléggé mŇĪvelt, sokkal többet kell tanulnia az életrŇĎl és az irodalomról is. Ezért sokat olvasott és színházba járt.


KésŇĎbb Kassára került, ahová szüleit is magával vitte. TisztviselŇĎként dolgozott, szabadidejében pedig vidéki riporterként tevékenykedett. Biztosítási ügynökként itt írta meg „Biztosítási Eszmék” címŇĪ kis könyvét. FŇĎnöke örömmel vette, hogy a vidéki hivatalnok szabadidejében is üzleti eszmékkel foglalkozik, de különösebb elismerést nem kapott érte. Szerette volna, ha felfigyelnek rá és Pestre helyezik, de ez csak késŇĎbb következett be egy személycsere folytán. Pesten nem volt ismerŇĎse, ezért ideje nagy részét olvasással, színházba járással és a kávéházak látogatásával töltötte, így hozta össze a sors a Nemzeti Színház rendezŇĎjével, Hevesi Sándorral. Ekkor már megírta „A nagy fejedelem” címŇĪ drámáját, melyet átadott Hevesinek. A darabot 1907-ben be is mutatták a Thália színpadán, melybŇĎl a hazugságot gyŇĪlölŇĎ és az igazságot védŇĎ író szólt a nézŇĎkhöz. Nagy közönség-, és szakmai sikert aratott. Hivatali fŇĎnöke is magához hívatta és elismerése jeléül hat havi szabadságot adott fizetéssel és útiköltséggel, hogy figyelemmel kísérje a berlini Reinhard színház mŇĪvészetét. Visszajövetele után be kellett számolnia a látottakról, hallottakról.
Ezt követŇĎen a drámaírásnak szentelte idejét. A század elsŇĎ felének egyik legsikeresebb szerzŇĎje lett. Továbbra is az emberiség nagy kérdéseire kereste a választ, mint például „A hálás utókorban” is. A drámát a Nemzeti Színház mutatta be, és a legnépszerŇĪbb drámaírók sorába emelte a szerzŇĎt. A mŇĪ meghozta a hivatalos elismerést is. Az MTA Vojnits díjával tüntették ki. Egymás után írta sikeresnél sikeresebb színdarabjait. A színházak örültek, ha kéziratot kaptak tŇĎle, mert egy Lengyel bemutató biztos sikert jelentett. Ilyen volt a „Falusi idill” címŇĪ szatirikus komédiája is, amelyben a magyar vidéki életmódot ironizálja.
1909-ben mutatták be a „Tájfun” c. darabját, mellyel hazai-, európai-, és világsikert aratott. A Tájfun sikere, mint a nevében hordozott szél, végig söpört az egész világon. Minden jelentŇĎsebb európai nyelvre lefordították. A dráma sikerét a hiteles dramaturgiai feszültség, a színpad ismerete, jól pergŇĎ dialógusok és a hatásos témaválasztás jelentette. Technikailag is bravúrosan oldotta meg feladatát. 1914-ben Th. H. Ince amerikai rendezŇĎ megfilmesítette.
A Nyugat írói, költŇĎi, kritikusai is maguk közé fogadták és a Nyugatban közölték okos, higgadt, jóízŇĪ nyelven fogalmazott cikkeit.
„Szép idŇĎk következtek. Minden héten felvettem a nagy összegŇĪ tantiémet, bankszámlát nyitottam; egyik mérnök öcsém Kolozsváron alapított vállalatot, a másik szintén mérnöknek készült a MŇĪegyetemen, szüleimet szép csendes lakásba Budapestre hozattam, szívbajos apámnak teljes nyugalmas élete lett.”

b_231_297_16777215_00___images_balmazujvaros_szulottek_lm02.jpgAz I. világháború ideje alatt „Az Est” megbízásából Svájcban dolgozik, ahová pacifista felfogása miatt költözött. Innen küldi tudósításait a nemzetközi helyzetrŇĎl. Cikkei háborúellenes, politikai, illetve publicisztikai írások, melyeket magyarul írt, de németre és franciára is lefordították. Ezek az írások „EgyszerŇĪ gondolatok” címen kötetben is megjelentek. „A Csodálatos mandarin”- t 1916-ban írta, és a Nyugat c. folyóirat 1917. január 1-jei számában jelent meg. A megzenésítés jogát átadta Bartók Bélának, de a pantomim táncjáték bemutatójára csak 31 év után került sor, amit a zeneszerzŇĎ már nem élhetett meg.
1917-ben az író magánéletében a boldog és szomorú események váltották egymást. Január 25-én feleségül vette GerŇĎ Lídiát, október 26-án pedig apja halálhírérŇĎl értesült.
Az I. világháború után sorozatban írta darabjait, amelyeket itthon és külföldön is sikerrel játszottak. A háború után egy nagyobb utazást tett Amerikába, s az ott szerzett tapasztalatokból „Amerikai Napló” címmel riportkönyv született. Hazatérése után rövid ideig 1929-tŇĎl a budapesti Belvárosi Színház igazgatójaként dolgozott, 1931-ben pedig a Pesti Napló tudósítójaként Londonba költözött. Angliában több világsikert aratott film forgatókönyvének Ňź a szerzŇĎje.
1937-ben az USA-ba költözött és Hollywood kedvelt forgatókönyvírója lett. Világsikert aratott filmek szövegkönyveit írta és olyan nagy sztárok játszottak filmjeiben, mint Greta Garbo, Marlene Dietrich, Gregory Peck. A tengeren túli sikerek után visszatért Európába és az 1960-as években Olaszországban telepedett le. Magyarországra nem jött vissza, mivel a fasizmus alatt az egész alföldi rokonsága elpusztult..
Olaszországban az irodalmi élet a világhírességeknek kijáró tisztelettel fogadta. 1963-ban irodalmi munkásságáért Róma város nagydíjával tüntették ki. Itt kezdte el írni emlékiratait, amit már nem adott ki, de alapja volt a Vinkó József által szerkesztett „Életem könyvének” , ami halála után jelent meg.
1956 után egyre gyakrabban járt haza Magyarországra. Többször hónapokat töltött itthon. Tréfásan mondogatta „sok helyütt lehet jól élni, de csak Magyarországon lehet jól beszélgetni”. Bejárta a világot, de mindvégig meg tudta ŇĎrizni magyarságát. „Magyarul gondolkodott és magyarul álmodott”. Öregkorában egyre jobban vágyott vissza hazájába.
„Haza szeretnék menni már. Hogy hol van a haza? Magyarország, igen a fŇĎváros. Szeretnék felülni egy repülŇĎgépre és kirepülni. Hát, például Magyarországra, a fŇĎvárosba. Ott töltöttem a fiatalságomat, otthon érzem ott magam.”
Elhatározása, hogy hazaköltözzön, hosszú készülŇĎdés, szervezés után 1974 szeptemberében valósult meg. Hazaérkezett Budapestre, de vágya, hogy szülŇĎföldjét, Balmazújvárost még láthassa, már nem teljesedett be.
1974. október 23-án, Budapesten, 94 éves korában érte a halál.
A Farkasréti temetŇĎ 25. parcellájában helyezték örök nyugalomba.

Hosszú életének titkát Hubay Miklós így jellemezte: „Ňź ŇĎrizte meg a legtöretlenebbül, mondhatnám: gyermeki tisztasággal, hitét az emberiség boldogulásában. Az ilyen hit éltet.”

Balmaz√ļjv√°rosi K√∂z√∂s √Ėnkorm√°nyzati Hivatal - 4060 Balmaz√ļjv√°ros, Kossuth t√©r 4-5. - Tel.: (52) 580-102 Email: hivatal@balmazujvaros.hu
Egys√©ges orvosi √ľgyelet:52/311-104 _____________________________ MentŇĎszolg√°lat h√≠v√≥sz√°ma: 104 _____________________________ Gy√≥gyszert√°ri √°lland√≥ √ľgyelet: (20)405-3827 - Bocskai u. 2-4.

____________________________

Balmazújváros Város
Önkormányzata


4060 Balmazújváros
Kossuth tér 4-5.


Telefon:+36(52)580-102
Fax:+36(52)370-035

Web: www.balmazujvaros.hu

 

 

Copyright © 2024 Balmaz√ļjv√°ros. Minden jog fenntartva.
Ma: 2024-04-20 van. PointLink.