Gróf Semsey Andor (1833 - 1923)

Nyomtat√°s
b_150_197_16777215_00___images_balmazujvaros_szulottek_sa01.jpgMecénások mecénása: Semsey Andor

A kiegyez√©st k√∂vetŇĎ idŇĎszak √©s a XX. sz√°zad elsŇĎ negyed√©nek legnagyobb mec√©n√°sa egy, a politikai √©s a t√°rsadalmi √©letben jelent√©ktelennek tŇĪnŇĎ, szinte senki √°ltal nem ismert szem√©ly, Semsey Andor volt. A leggyakrabban n√©vtelen√ľl marad√≥ adom√°nyoz√≥ j√≥volt√°b√≥l fejlŇĎd√∂tt a fŇĎv√°rosi √°llatkert, √©p√ľlt fel benne a mad√°rh√°z, √≠rtak ki a tudom√°nyos int√©zetek p√°lyad√≠jakat, fizettek kutat√≥- √©s gyŇĪjtŇĎutakat, fejlesztettek k√∂nyvt√°rakat √©s kutat√≥laborat√≥riumokat. Az ŇĎ t√°mogat√°s√°val zajlottak a f√∂ldm√°gness√©g-m√©r√©si, torzi√≥singa-k√≠s√©rletek √©s a Nemzeti M√ļzeum term√©szettudom√°nyi gyŇĪjtem√©nye is rendk√≠v√ľli m√≥don gyarapodott Semsey Andor j√≥volt√°b√≥l.

Sokan osztj√°k L√°z√°r Istv√°n publicista v√©lem√©ny√©t, aki azt √≠rta: ‚ÄěSemsey Andor‚Ķ minden j√∂vedelm√©t tudom√°nyos c√©lokra ford√≠totta. √Ėsszesen alighanem t√∂bbet juttatva az Akad√©mi√°nak, a Nemzeti M√ļzeumnak √©s iskol√°knak, mint az eg√©sz Sz√©ch√©nyi csal√°d ‚Äď amit nem az ut√≥bbiak kisebb√≠t√©s√©re, hanem az ŇĎ jav√°ra eml√≠t√ľnk‚Ķ‚ÄĚ.


Semsey Andor sz√ľlet√©s√©nek sz√°zadik, hal√°l√°nak tizedik √©vfordul√≥j√°n Ilosvay Lajos, a Magyar Tudom√°nyos Akad√©mia igazgat√≥s√°gi tagja, eml√©kbesz√©d√©ben mondta r√≥la: ‚Äěa Maecenas √©rtelme kevesebb, mint amennyi Semseyt megilleti. A Maecenas az √≠r√≥t, a mŇĪv√©szt, a tud√≥st p√°rtfogolja, akik d√≠szei lehetnek a nemzetnek is, Semsey mindig a nagy egys√©get, a nemzetet l√°tta maga elŇĎtt.‚ÄĚ

Vajon ki volt, honnan származott, hogyan élt Semsey Andor, a természettudományok legnagyobb magyar mecénása?

Egy meleg tekintetŇĪ, szik√°r, szinte t√∂r√©keny √∂reg√ļr, aki nemcsak a F√∂ldtani Int√©zet M√ļzeum√°nak tan√°csterm√©ben d√≠szhelyen ki√°ll√≠tott, hanem a r√≥la elnevezett balmaz√ļjv√°rosi m√ļzeum √°lland√≥ ki√°ll√≠t√°s√°n l√©vŇĎ portr√©j√°r√≥l is ‚Äěaz √∂r√∂kk√©val√≥s√°g nyugalm√°val figyeli, hogy az √°ltala teremtett birodalom k√©sŇĎi helytart√≥i mik√©ppen k√ľzdenek meg a mindennapok gondjaival‚ÄĚ ‚Äď mondta r√≥la Kordos L√°szl√≥ a balmaz√ļjv√°rosi m√ļzeum n√©vad√≥ √ľnneps√©g√©n. Kevesen tudt√°k r√≥la √©let√©ben √©s a hal√°la √≥ta eltelt t√∂bb mint h√©t √©vtizedben is, hogy Semsey Andor Magyarorsz√°g egyik legŇĎsibb nemesi csal√°dj√°nak a sarja.

Nemes volt ŇĎ nemcsak a sz√ľlet√©s √©s az elŇĎjogok miatt a sz√≥ szŇĪkebb, k√∂zjogi √©rtelm√©ben, hanem tettei √©s eg√©sz √©let√ļtja alapj√°n is.

Semsey Andor r√©gi nemesi csal√°db√≥l sz√°rmazott. Ňźseit a XIII. sz√°zad k√∂zep√©tŇĎl ismeri a geneal√≥gia. Egyenes √°gi lesz√°rmaz√≥ja volt Frankfia Tam√°s, szepesi alisp√°nnak, Szepes v√°r alv√°rnagy√°nak, K√°roly R√≥bert kardhordoz√≥j√°nak. A csal√°dnak c√≠mert szerzŇĎ ŇĎs, Semsey J√°nos harcolt a nik√°polyi csat√°ban, ahol testv√©re, L√°szl√≥, Zsigmond kir√°ly fŇĎpoh√°rnoka hŇĎsi hal√°lt halt. A csat√°ban tan√ļs√≠tott vit√©zs√©g√ľk√©rt az uralkod√≥ minden lesz√°rmaz√≥juknak c√≠mert adom√°nyozott, amely √°gaskod√≥, mellsŇĎ l√°bai k√∂z√∂tt pajzsot tart√≥, agancsai k√∂z√∂tt aranykeresztet viselŇĎ szarvast √°br√°zol. A c√≠mer√°bra Krisztust, a felt√°mad√°st, az √ļjj√°sz√ľlet√©st √°br√°zolja ‚Äď utalva arra, hogy a c√≠merszerzŇĎk a kereszty√©n Eur√≥pa v√©delm√©ben √°ldozt√°k v√©r√ľket. A k√©sŇĎbbi lesz√°rmaz√≥k k√∂z√ľl t√∂bben a t√∂r√∂k√∂k elleni k√ľzdelemben, a Th√∂k√∂ly-, a R√°k√≥czi- √©s az 1848-as szabads√°gharcban k√ľzd√∂ttek haz√°nk f√ľggetlens√©g√©√©rt. Semsey Andor (a mineral√≥gus Andor unoka√∂ccse) r√©szt vett a trianoni b√©k√©t elŇĎk√©sz√≠tŇĎ titkos t√°rgyal√°sokban, √©s ŇĎ volt az √ļn. Semsey‚ÄďHalmos‚ÄďCs√°ky-terv egyik kidolgoz√≥ja.

Az elm√ļlt √©vsz√°zadokban a Semsey csal√°dnak t√∂bb olyan tagja is volt, aki nemcsak fegyverrel, hanem szellemi tehets√©g√©vel, a tudom√°nyok √°pol√°s√°val √©s a tudom√°nyok napsz√°mosainak t√°mogat√°s√°val szerzett √©rdemeket. Semsey P√°l 1671-ben ezer aranyforinttal j√°rult hozz√° a kassai ferences n√∂vend√©kek teol√≥giai √©s filoz√≥fiai k√∂nyvsz√ľks√©glet√©nek beszerz√©s√©hez √©s kettŇĎezer aranyforinttal a ferencesek kassai kolostora templom√°nak √©p√≠t√©s√©hez. Semsey G√°bor is tetemes √∂sszeggel seg√≠tette a rendet a kassai √©s a b√°rtfai kolostoruk √©p√≠t√©s√©ben 1682-ben. Semsey Andr√°s, Aba√ļj √©s Ugocsa v√°rmegy√©k fŇĎisp√°nja, a mec√©n√°s Andor nagyapja a XVIII. sz√°zad v√©g√©n a Szirmay-f√©le v√°rmegye-monogr√°fi√°k elk√©sz√≠t√©s√©t √©s megjelen√©s√©t t√°mogatta. Semsey Guszt√°v ‚Äď a k√©sŇĎbbi ellentengernagy ‚Äď r√©szt vett a b√©csi term√©szettudom√°nyi m√ļzeum sz√°m√°ra k√©t√©ves gyŇĪjtŇĎ√ļtra ind√≠tott ‚ÄěNovara-exped√≠ci√≥‚ÄĚ-ban. Semsey L√°szl√≥ orsz√°ggyŇĪl√©si k√©pviselŇĎ, aki a gyermektelen√ľl elhunyt Semsey Andor √∂r√∂k√∂se volt, a millenniumi rendezv√©nyek cerem√≥niamesteri tiszts√©g√©t viselte, √©s a parlamentben II. R√°k√≥czi Ferenc hamvainak hazahozatal√°t szorgalmazta, az 1920-as √©vekben sokat √°ldozott a r√°kgy√≥gy√≠t√°s elŇĎseg√≠t√©s√©re.

sa02.png

Ňźshal (mioc√©n), Wyoming, Egyes√ľlt √Āllamok


Az elŇĎd√∂k √©s a kort√°rs rokonok adom√°nyai azonban mind-mind elt√∂rp√ľlnek Semsey Andor nagylelkŇĪs√©ge mellett.

Semsei Semsey Andor, Semsey Lajos cs√°sz√°ri √©s kir√°lyi kamar√°s √©s nagybirtokos elsŇĎsz√ľl√∂tt fia Kass√°n sz√ľletett 1833. december 22-√©n. √Čdesanyja apj√°nak harmadik feles√©ge, Szemere Kl√°ra volt. K√∂z√©piskol√°ba Bud√°n, a piarist√°kn√°l, majd Kass√°n j√°rt. Ennek elv√©gz√©se ut√°n jogot tanult sz√ľlŇĎv√°ros√°ban, √©s mint hatalmas birtok v√°rom√°nyosa, a mezŇĎgazdas√°gi szakon folytatta tanulm√°nyait a (moson)magyar√≥v√°ri gazdas√°gi akad√©mi√°n. Miut√°n Hohenheimban befejezte gazdas√°gi tanulm√°nyait, eur√≥pai tanulm√°ny√ļtra ment Szil√©zi√°ba, N√©metorsz√°gba, Hollandi√°ba.

M√©g magyar√≥v√°ri di√°k kor√°ban, 1854-ben, az akkor 70. √©let√©v√©t m√°r bet√∂ltŇĎ √©desapja √ļgy v√©grendelkezett, hogy hal√°la ut√°n ‚Äď ami 1856-ban be is k√∂vetkezett ‚Äď fiai (Andor, JenŇĎ √©s Lajos) a hatalmas semsei birtokokon h√°rom hitbizom√°nyt hozzanak l√©tre. Semsey Andor a r√°esŇĎ hitbizom√°nyi r√©szen, Balmaz√ļjv√°roson kezdett el gazd√°lkodni. Kort√°rsai √≠rt√°k r√≥la, hogy ‚Äěgy√∂nge szervezete nem tudott megbirk√≥zni egy nagy gazdas√°g √ľgyeinek vezet√©s√©vel, finom √©rz√©se nem b√≠rt alkalmazkodni k√∂rnyezet√©nek durva szok√°saihoz s rendszeretete nem tŇĪrhette a saj√°t hib√°j√°n k√≠v√ľl bek√∂vetkezett z√°rlatot. V√©gre is elhat√°rozta, hogy a birtokokat b√©rbe adja s felk√∂lt√∂zik, Budapestre. Elhat√°roz√°s√°t 1866-ban hajtotta v√©gre.‚ÄĚ EttŇĎl az idŇĎtŇĎl kezdve minden energi√°j√°t √©s vagyon√°t tudom√°nyos c√©lokra ford√≠totta.

Budapesten elŇĎsz√∂r a tan√°rk√©pzŇĎ √©s gyakorl√≥ fŇĎgimn√°zium elsŇĎ igazgat√≥j√°n√°l, Bartal Antaln√°l lakott alb√©rletben, majd a K√°lvin t√©r 4. sz√°m alatt a m√°sodik emeleten b√©relt lak√°st. Purit√°n √©letm√≥dja legendasz√°mba ment. Koch S√°ndor nyilatkozta r√≥la: ‚ÄěSemsey Andor Magyarorsz√°gon a leg√∂nzetlenebb mec√©n√°sa volt a term√©szettudom√°nyoknak. 40 ezer holdja volt Balmaz√ļjv√°ros k√∂rny√©k√©n,de √∂nmag√°ra n√©zve oly hihetetlen√ľl fukar volt, hogy az m√°r egyenesen nevets√©ges. Ha le√ľlt, akkor pap√≠rt tett a sz√©k√©re, hogy ne kopjon a nadr√°gja, mindennap egy olcs√≥ kifŇĎzd√©be j√°rt eb√©delni, 40-50 krajc√°rj√°ba ker√ľlt az eb√©d, mert mag√°t√≥l sajn√°lta a p√©nzt. De ha a tudom√°ny √ľgy√©rŇĎl volt sz√≥, abban a pillanatban kinyitotta az ersz√©ny√©t. 40 ezer holdnak minden j√∂vedelme Semsey √©let√©ben magyar tudom√°nyos c√©lra, √©s elsŇĎsorban term√©szettudom√°nyos c√©lokrament.‚ÄĚ Tasn√°di Kubacska Andr√°s ezt √≠rta r√≥la: ‚ÄěNemzed√©kek voltak tan√ļi √∂nsanyargat√°sig egyszerŇĪs√≠tett √©letm√≥dj√°nak. Azt a vagyont, amelyet sz√ľlet√©se adott a kez√©be, nem k√°rty√°ra, l√≥versenyre √©s sz√≠n√©sznŇĎkre k√∂lt√∂tte. Nem volt jachtja, vad√°szh√°za, m√©g csak hint√≥ja, sŇĎt egyetlen vad√°szpusk√°ja sem. √Čvtizedekig hordott egy √∂lt√∂nyt, k√©tszob√°s polg√°ri lak√°sa volt, √©s fŇĎzel√©ket evett h√ļs n√©lk√ľl nap nap ut√°n. Aszk√©ta volt az√©rt, hogy terv√©t val√≥ra v√°ltsa.‚ÄĚ

C√©ljait, terveit pedig, melyek m√°r az 1860-as √©vek v√©g√©n megfogalmaz√≥dtak benne, egy√©rtelmŇĪen le√≠rja egy, 1895 j√ļlius√°ban bar√°tj√°hoz, E√∂tv√∂s J√≥zsefhez √≠rt level√©ben: ‚ÄěAz √©vek hossz√ļ sor√°ban besz√©lget√©seink alkalm√°val, mindig √ļjra, meg √ļjra visszat√©rt√ľnk arra a k√©rd√©sre: mik√©nt lehetne oda hatni, hogy t√∂bben foglalkozzanak haz√°nkban komolyan a tudom√°nnyal, nemcsakgyŇĪjtve, vagy tan√≠tva, hanem teremtŇĎ erŇĎvel gyarap√≠tva is azt. Ilyenkor √©l√©nken tŇĪntek fel elŇĎtt√ľnk t√°rsadalmi viszonyaink hib√°i, melyek csak elv√©tve engedik meg, hogy tudom√°nyra teremtett fiatalemberek gondtalanul √©s eg√©sz odaad√°ssal ford√≠thass√°k idej√ľket tanulm√°nyaikra √©s kutat√°saikra. ... szeg√©nys√©g√ľnk tudom√°nyos erŇĎk dolg√°ban mindink√°bb √©rezhetŇĎ lesz s amikor tudom√°nyoss√°gunk egy-egy r√©gi t√∂rzse kidŇĎl, alig-alig l√°tunk √ļj hajt√°st, mely hivatva volna a meg√ľresedett helyet m√©lt√≥an bet√∂lteni.

Mozd√≠tsunk h√°t valamit a dolgon. Te, mint √∂r√∂mmel hallom, a tan√°rk√©pz√©s √ľgy√©nek gondolat√°t v√°llaltad magadra,...

De valamit √©n is akarok tenni. ElŇĎttem az angol seniorok (az √ļgynevezett fellowk) eszm√©je lebeg, szeretn√©m, hogy a mi fŇĎiskol√°nk k√∂r√©ben is voln√°nak a tan√°roknak √©s a tanul√≥knak egyar√°nt olyan t√°rsai, akik vizsg√°lataik befejez√©se s diplom√°juk elnyer√©se ut√°n, nem v√°ln√°nak el oly sietve,... az Alma Mater tudom√°nyos l√©gk√∂r√©tŇĎl, hanem tudom√°nyukkal szabadon foglalkozva, abban erŇĎs√∂dn√©nek mindaddig, am√≠g egyedis√©g√ľknek √©s k√©pzetts√©g√ľknek val√≥ban megfelelŇĎ tudom√°nyos szolg√°latt√©telre h√≠vatva lesznek. Elhat√°roztam ez√©rt, hogy a j√∂vŇĎ szeptember 1-tŇĎl kezdve, h√°rom olyan fiatal tud√≥snak, ki fŇĎiskolai tanulm√°nyait befejezte s m√°r diplom√°t nyert, egyenk√©nt 2000 forintot fogok adni mindaddig, m√≠g eg√©sz odaad√°ssal tudom√°nyukkal foglalkoznak...‚ÄĚ.

BŇĎkezŇĪ adom√°nyainak sora az 1870-es √©vek elej√©tŇĎl egyre szaporodik. √Āldozatos tudom√°nyp√°rtol√°s√°t alighanem √∂r√∂kre titok fedte volna, hiszen Semsey Andor soha nem dicsekedett ezekkel, ha azok az int√©zm√©nyek, melyek j√≥t√©tem√©nyeit √©lvezt√©k, z√°rt vagy nyilv√°nos √ľl√©seiken, k√∂zgyŇĪl√©si jegyzŇĎk√∂nyveikben a fedezet m√≥dj√°r√≥l jelent√©st nem tesznek.

Semsey Andort a f√∂ld- √©s √°sv√°nytan √©rdekelte legink√°bb. A Magyar Nemzeti M√ļzeum √Āsv√°nyt√°r√°t 1878-t√≥l kezdve fejlesztette. Az egyik √°sv√°nyv√°s√°rl√°st Koch S√°ndor √≠gy mes√©lte el: ‚ÄěA mexik√≥i Somorr√°ban ‚Äď Mexik√≥ tudvalevŇĎen ez√ľstorsz√°g ‚Äď a ridegez√ľst√©rcnek, a stephanitnak egy addig sosem l√°tott sz√©ps√©gŇĪ darabja ker√ľlt elŇĎ, 5 cm nagys√°g√ļ √≥ri√°skrist√°lyokkal. R√∂gt√∂n lecsapott r√° egy philadelphiai c√©g, megvette, √©s √©rtes√≠tette a vil√°g minden nagy m√ļzeum√°t √©s gyŇĪjtŇĎj√©t, hogy 500 doll√°r√©rt ‚Äď rengeteg p√©nz volt ez akkoriban! ‚Äď kaphat√≥ ez a darab. Megkapta az √©rtes√≠t√©st a budapesti Nemzeti M√ļzeum is, Krenner J√≥zsef r√∂gt√∂n rohant Semseyhez, Semsey gondolkod√°s n√©lk√ľl, azonnal al√°√≠rta a csekket, k√ľldt√©k Philadelphi√°ba, s onnank√ľldt√©k a nagy stephanitot, azzal, hogy a mi s√ľrg√∂ny√ľnk ut√°n f√©l √≥r√°val futott be a British Museum s√ľrg√∂nye, de mert a mi√©nk volt az elsŇĎ, teh√°t nek√ľnk jutott ez a csud√°latos sz√©ps√©g. Egyik d√≠szp√©ld√°nya volt az √°sv√°nyt√°rnak, de sajnos 56-ban ez is megsemmis√ľlt.‚ÄĚ
 

A Magyar Nemzeti M√ļzeum √Āsv√°nyt√°ra mellett a F√∂ldtani Int√©zet ŇĎsl√©nytani gyŇĪjtem√©ny√©t is jelentŇĎs m√©rt√©kben gyarap√≠totta. Semsey Andor adom√°ny√°b√≥l v√°s√°rolt a m√ļzeum a w√ľrttembergi HolzmadenbŇĎl elŇĎker√ľlt Ichthyosaurus-csontv√°zat, √©s ŇĎ fizette a borbolyai ŇĎsb√°lna maradv√°nyainak helyre√°ll√≠t√°si √©s v√°s√°rl√°si k√∂lts√©g√©t is.

sa03.png

Jura idŇĎszaki tengeri liliomok "bokr√©t√°ja" (90 x 90 cm) (Holzmaden, N√©metorsz√°g),
Semsey Andor vásárolta 960 aranykoronáért, 1896-ban


Koch S√°ndor szerint csaknem 70 000 a Semsey √°ltal v√°s√°rolt m√ļzeumi t√°rgyak sz√°ma, Ilosvay Lajos pedig h√°rommilli√≥ aranykoron√°ra becs√ľlte a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ adom√°nyait.

1895-ben a f√∂ldmŇĪvel√©si miniszternek, gr√≥f Festetich Andornak 100 000 aranykoron√°t aj√°nlott fel egy √∂n√°ll√≥ f√∂ldtani int√©zet √©s m√ļzeum fel√©p√≠t√©s√©re, √©s tov√°bbi 100 000-t a mŇĪk√∂d√©si felt√©telek biztos√≠t√°s√°ra.

Munk√°ss√°g√°nak elismer√©sek√©nt elŇĎsz√∂r a Magyar Tudom√°nyos Akad√©mia 1881. √°prilis 11-i √ľl√©s√©n Krenner J√≥zsef egy FelsŇĎ-B√°ny√°n tal√°lt √ļj √°sv√°nyt ‚Äěa tudom√°ny ismert √°ldozatk√©sz bar√°tj√°nak Semsey Andornak tisztelet√©resemseytnek mutatta be,...‚ÄĚ, k√©sŇĎbb r√≥la nevezte el az andoritot is. A k√∂vetkezŇĎ √©v janu√°rj√°ban a Term√©szettudom√°nyi T√°rsulat, majd m√°jusban Szily K√°lm√°n aj√°nlat√°ra az Akad√©mia v√°lasztotta tiszteletbeli tagg√°, 1890-ben pedig az igazgat√≥tan√°cs tagj√°v√°. 1882-ben a Magyar Nemzeti M√ļzeum √°sv√°ny-ŇĎsl√©nyt√°r√°nak tiszteletbeli oszt√°lyigazgat√≥i c√≠m√©t nyerte el. Az uralkod√≥ 1896-ban a Szent Istv√°n-rend k√∂z√©pkeresztj√©vel t√ľntette ki, a F√∂ldtani Int√©zet tiszteletbeli igazgat√≥i c√≠mmel ruh√°zta fel, √©s az egyetem b√∂lcs√©szettudom√°nyi kara d√≠szdoktorr√° avatta. 1902-ben a fŇĎrendih√°z √∂r√∂k√∂s tagj√°v√° nevezte ki, 1909-ben a Kir√°lyi Magyar Term√©szettudom√°nyi T√°rsulat k√∂zgyŇĪl√©se neki √≠t√©lte a Szily K√°lm√°n-eml√©k√©rmet. Budapesten utc√°t, Balmaz√ļjv√°rosban pedig m√ļzeumot neveztek el r√≥la. Ez √©v j√ļlius√°ban jelent meg a Hajd√ļ-Bihar Megyei M√ļzeumok Igazgat√≥s√°g√°nak kiad√°s√°ban a Semsey csal√°d t√∂rt√©net√©t feldolgoz√≥ monogr√°fia, A semsei Semsey csal√°d t√∂rt√©nete c√≠mmel, a R√©gi magyar csal√°dok sorozatban.

Megjelent a Term√©szet Vil√°ga 133. √©vf 2002.ii. k√ľl√∂nsz√°m√°ban, √≠rta Pozsonyi J√≥zsef.

Balmaz√ļjv√°rosi K√∂z√∂s √Ėnkorm√°nyzati Hivatal - 4060 Balmaz√ļjv√°ros, Kossuth t√©r 4-5. - Tel.: (52) 580-102 Email: hivatal@balmazujvaros.hu
Egys√©ges orvosi √ľgyelet:52/311-104 _____________________________ MentŇĎszolg√°lat h√≠v√≥sz√°ma: 104 _____________________________ Gy√≥gyszert√°ri √°lland√≥ √ľgyelet: (20)405-3827 - Bocskai u. 2-4.

____________________________

Balmazújváros Város
Önkormányzata


4060 Balmazújváros
Kossuth tér 4-5.


Telefon:+36(52)580-102
Fax:+36(52)370-035

Web: www.balmazujvaros.hu

 

 

Copyright © 2024 Balmaz√ļjv√°ros. Minden jog fenntartva.
Ma: 2024-04-12 van. PointLink.