Tájékoztató szabadtéri tüzek megelőzése érdekében

 

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény szerint minden állampolgárnak alapvető joga, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, a védekezési szabályokat, valamint tájékoztatást kapjon az életet, testi épséget, az anyagi javakat és a környezetet veszélyeztető hatásokról.

 

Megyénkben az utóbbi években megnövekedett a szabadtéri tüzek száma. A tavaszi tüzek jellemzően a hóolvadás utáni, február-áprilisi csapadékmentes időszakra esnek. Ezekben a hónapokban kezdődik a kora tavaszi rét- és tarlóégetés. A gondatlanul meggyújtott és nem kellően felügyelt tűz könnyen átterjed a környező erdőkre is. A tűz tovaterjedését segíti, hogy a vegetáció még nem zöldült ki, és az előző évről nagy mennyiségű elszáradt lágyszárú növényzet, illetve lomb található a területen, amely száraz időben könnyen lángra lobban. A szabadtéri tüzek a természetben, a környezetben okozott súlyos károk, a lassan regenerálódó ökológiai pusztítások miatt jelentősek. 

 

A szabadtéri tüzek megelőzése érdekében az alábbi fontos előírások betartására hívjuk fel a lakosság figyelmét:

 

A földhasználó köteles a termőföldnek nem minősülő ingatlanon a növényzet gondozását rendszeresen elvégezni, ha ez az ingatlan más célú hasznosításának megfelelő terület felhasználást nem akadályozza, illetőleg nem korlátozza (mellékhasznosítás).

A földhasználó köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni (hasznosítási kötelezettség).

A tavaszi és nyári időszakban a szabadtéri területeket meg kell tisztítani a száraz aljnövényzettől. Kellő figyelmet kell fordítani a települési utak környezetének tisztán tartására. A kerti hulladékokat szükség szerint el kell szállítani az ingatlanokról. 

 

 

Mikor van lehetőség az égetésre? – általános jelleggel TILOS!

 

A főszabály alól több jogszabály teszi lehetővé a növényi hulladék égetését, bizonyos feltételek teljesülése esetén!

 

Belterületen – avar és kerti hulladék égetése 

 

A „Hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék – az elemi kár kivételével – bármilyen okból kigyullad.”

 

Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi környezet védelméről, a település tisztaságáról szóló 9/2009. (IV.29.) számú önkormányzati rendelete szabályozza az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályokat. A rendelet értelmében az avart, a kerti hulladékokat (növényi maradványokat), egyéb a háztartásban keletkezett szerves anyagokat – ha a környezetre veszélyt nem jelentenek – elsősorban komposztálással kell kezelni. Égetéssel azon anyagok semmisíthetők meg, melyek komposztálásra, újrafelhasználásra alkalmatlanok, illetve ha a komposztálásra nincs mód vagy lehetőség. Az égetés során a helyben (telken belül, illetve azt határoló közterületen) keletkezett avar és kerti hulladék semmisíthető meg. Az égés folyamatának gyorsítására légszennyező vagy bűzös segédanyag nem alkalmazható.

Az avar és kerti hulladék égetése között más egyéb hulladék égetése tilos. Az égetést csak szélcsendben, vagy gyenge szélben, és kellően száraz avar és kerti hulladék esetén szabad végezni. Az égetést telken belül kell végrehajtani, közterületet e célra igénybe venni tilos. 

Az égetés helyének és idejének megválasztásával a szomszédokra és környezetre figyelemmel kell lenni. Az égetés során az általános tűzvédelmi szabályokat be kell tartani. Tilos az égetés szociális, egészségügyi intézmények (rendelő), gyermek-, ifjúsági-, kultúr-, sportlétesítmények 100 méteres körzetében, azok működési ideje alatt. A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni.

A helyszínen olyan eszközöket és felszereléseket (vízzel telt vödör, kerti slag, lapát stb.) kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható. Az égetés befejeztével a tüzet el kell oltani, a parázslást meg kell szüntetni. A szunnyadó parázslás miatti újragyulladás megakadályozására a tűz helyét ellenőrizni kell.

A lakosság egészségének és a környezet tisztaságának védelme érdekében az avar és kerti hulladék égetése évente két időszakban megengedett:

a./ tavasszal március 15. és május 15. között,

b./ ősszel szeptember 15. és november 30. között.

Fenti időpontokon kívül, valamint vasárnap és ünnepnapokon avart és kerti hulladékot égetni tilos. A megjelölt időszakban sem végezhető égetés, amennyiben azt az arra jogosult hatóságok tiltják.

 

Kerti égetés tűzvédelmi szabályai:

 

- kizárólag szélcsendes időben végezhető az égetés, ha feltámad a szél, annak erősségétől függően a tűzet azonnal el kell oltani,

- a kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad égetni, ahol az égetés és annak hősugárzása a személyi és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz,

- a tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni,

- a tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg eloltható. (lapát, kerti csapra szerelt locsolótömlő),

- az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást meg kell szüntetni,

- az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat semmilyen más kommunális, ipari eredetű, illetve veszélyes anyagot tartalmazó hulladékot.

 

 

Az égetés feltételei külterületre vonatkozóan:

 

a) Növény-egészségügyi okból

 

A lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos. Az erdőterületen található védett növénytársulásokban a teljes talaj-előkészítés és a vágásterületen az égetés csak növény-egészségügyi indokból vagy természeti kár megelőzése, illetve elhárítása miatt végezhető.

 

b) Természeti területen – gyep, nád

 

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. § (1) bekezdésének b) pontja szerint természeti területen a környezetvédelmi felügyelőség engedélye szükséges „a gyep, valamint a nád és más vízi-növényzet égetéséhez.” Mivel ez idáig a környezetvédelmi felügyelőség nem adott ki ilyen engedélyt, ezért jelen időszakban természeti területen is bárminemű növényi hulladék égetése TILOS!

 

c) Erdőben és 200 m-es körzetében

 

Törvény alapján „erdőben tűz gyújtására és fenntartására – az erre a célra kijelölt helyek kivételével – csak az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő tulajdonosa írásbeli engedélye birtokában levő személy jogosult.”

 

        A kivételek:

 

vágástéri hulladék égetése az erdőgazdálkodó által,

erre a célra kijelölt és tűzvédelmi szempontból megfelelő kijelölt tűzrakó helyen kialakított,

mészégető és faszénégető helyen.

 

Törvény alapján fokozott tűzveszély esetén az erdő határától számított kétszáz méteren belüli területre a miniszter – átmeneti időre – általános tűzgyújtási tilalmat rendelhet el. Tehát a tűzgyújtási tilalom elrendelése a kivételekre is vonatkozik!

 

Amennyiben az égetés feltételei a fenti jogszabályi környezet, illetve hatósági engedélyek alapján adottak, akkor az élet- és vagyonbiztonságot szem előtt tartva az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet alábbi előírásait kell betartani:

 

A tervezett égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségnek írásban be kell jelenteni. A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel.

Tarló- vagy a növényi hulladékégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. A tarlót, illetve az érintett szakaszokat az égetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani.

A fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani. A tarlóégetést 30 ha-nál nagyobb területen szakaszosan kell végezni, és csak az egyik szakasz felégetése után szabad a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni.

A tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal (ásó, ásólapát, lapát, szikracsapó) ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.

A tarló- vagy a növényi hulladékégetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos, és veszély esetén vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani. A tarló- vagy a növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszer-számokkal stb. – meg kell szüntetni.

 

 

A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 2013. január 17-én az alábbi szankcióval bővült:

 

Aki az előírt hasznosítási, vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztásával a tűzesetek megelőzéséről nem gondoskodik 60.000-200.000 Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírsággal sújtható.

 

A rendelet tűz előidézéssel kapcsolatos további hatályos szankciói:

 

Aki tűzvédelmi előírás megszegése miatt tüzet idéz elő, 100.000-1.000.000 Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírsággal sújtható.

Aki tűzvédelmi szabály megszegésével tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges, 200.000-3.000.000 Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírsággal sújtható.