A 2016. június 4. napját megelĆzĆen engedély nélkül létesített vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárása
A 2016. június 4. napját megelĆzĆen engedély nélkül létesített vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárás során a fennmaradási engedélyre vonatkozó általános szabályok érvényesek azzal a lényeges különbséggel, hogy a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 29. § (7) bekezdése alapján:
„ Mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítĆ, aki a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XL1. törvény hatálybalépését megelĆzĆen vízjogi engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha annak vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak. ”
A fenti jogszabályi módosítással a jogalkotó azt kívánja elérni, hogy a 2016. június 4. - 2018. december 31. napja közötti idĆszakra vonatkozóan a kérelmezĆk vízilétesítményük további üzemeltetéséhez szankció alkalmazása nélkül juthassanak vízjogi fennmaradási engedélyhez. Ily módon Magyarország területén olyan jogszerƱ állapot alakuljon ki, ahol biztosított a hatósági felügyelet, figyelemmel kísérhetĆ a vízhasználat pontos mennyisége, és a vízgazdálkodási célok és a vizek jó állapotának megĆrzése megvalósítható.
Milyen engedély szükséges?
Abban az esetben, ha a vízilétesítmény vízjogi létesítési engedély nélkül került megépítésre vagy attól eltérĆen került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni.
Tekintettel arra, hogy Vgtv. 29. § (7) bekezdése nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító vízilétesítmények között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkezĆ települési önkormányzatok jegyzĆi és a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkezĆ hatóságok, azaz a fĆvárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok között.
A jegyzĆ hatáskörébe tartozik és a jegyzĆ engedélye szükséges
a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következĆ feltételeket együttesen teljesíti:
aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérĆl szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve elĆzetesen lehatárolt belsĆ, külsĆ és hidrogeológiai védĆidom, védĆterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m /év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szƱrésƱ vízkészlet felhasználásával üzemel,
ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerƱ bejelentéssel rendelkezĆ ingatlanon van, és magánszemélyek részérĆl a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
ac) nem gazdasági célú vízigény;
b) az ab) pontban szereplĆ házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez;
c) az 500 m /év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.
A fenti eseteket kivéve minden más esetben a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkezĆ hatóság, azaz a fĆvárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok fennmaradási engedélye szükséges az engedély nélkül létesített vízilétesítményekre vonatkozóan.
Vonatkozó jogszabályi rendelkezés:
- a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 29. § (7) bekezdése
- A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése és 24. § (1) bekezdése
Ki a kérelmezĆ?
Az engedély nélkül létesített vízilétesítményre vonatkozó fennmaradási engedélyt az építtetĆnek (tulajdonosnak) kell kérelmeznie.
Vonatkozó jogszabályi rendelkezés:
72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése
Mit tartalmazzon a kérelem?
A fennmaradási engedéllyel kapcsolatos kérelem elbírálása során a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezések megfelelĆ alkalmazásával kell eljárni azzal, hogy a kérelemhez a tényleges megvalósulási állapotot tartalmazó tervdokumentációt kell csatolni.
Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdése
Fontos!
A víziközmƱ-vezetékre és az elválasztott rendszerƱ csapadék-vízelvezetĆ mƱre fennmaradási engedély csak akkor adható, ha a kérelmezĆ a fennmaradási engedély iránti kérelemhez csatolja az e-közmƱ adatszolgáltatásra kötelezett üzemeltetĆ igazolását a közmƱvezeték utólagos bemérésérĆl, adatszolgáltatási szintek szerinti minĆsítésérĆl és nyilvántartásba vételérĆl. A vízügyi hatóság a fennmaradási engedélyt közli a víziközmƱ és az elválasztott rendszerƱ csapadék-vízelvezetĆ mƱ - e-közmƱ adatszolgáltatásra kötelezett - üzemeltetĆjével is.
Amennyiben a vízilétesítmény állami tulajdonban lévĆ vízkészletet vagy vízilétesítményt, felszín alatti vizek víztartó képzĆdményeit vagy felszíni vizek medrét érinti, vagy arra közvetlen hatással van, akkor a kérelem mellé csatolni kell a mƱködési területével érintett vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelĆi hozzájárulását.
A befizetendĆ igazgatási szolgáltatási díj összege és módja?
A fennmaradási engedélyezési eljárás lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke függ az igényelt, lekötni kívánt vízmennyiségtĆl, illetve vízkezelésre vonatkozó létesítményektĆl.
A vízügyi eljárások igazgatási szolgáltatási dijainak mértékét a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 1. melléklete tartalmazza.
Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: 13/2015. (III. 31.) BM rendelet
Ügyintézési határidĆ?
A vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásokban a hatóság függĆ hatályú döntést hoz. A vízügyi és vízvédelmi hatóság az érdemi hatósági döntését a kérelem megérkezését követĆ naptól számított 45 napon belül hozza meg úgy, hogy az eljárásba bevont szakhatóságok a megkeresést követĆ 21 napon belül adják meg állásfoglalásukat.
Vonatkozó jogszabályi rendelkezés:
- Ket. 33. § (1), (3) és (8) bekezdés, 71/A § (1) bekezdés
- 1995. évi LVII. törvény 33/B. § (1) bekezdés
Mely szakhatóságok vesznek részt az engedélyezési eljárásban?
A vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásban, amennyiben a szakhatóság által vizsgálandó szakkérdés az eljárásban felmerül, a hatóság jellemzĆen az alábbi szakhatóságokat fogja megkeresni, de az engedélykérelemtĆl függĆen más szakhatósági állásfoglalás beszerzése is szükségessé válhat:
• fĆvárosi és megyei kormányhivatal: környezetvédelmi, természetvédelmi, talajvédelmi, földvédelmi, erdészeti, népegészségügyi, kulturális örökségvédelmi, közlekedési, bányafelügyeleti hatáskörében
• települési önkormányzat j egyzĆj e
• Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalát
Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése
Mikor és ki mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól?
Amennyiben a vízjogi fennmaradási engedély kiadható, úgy a Vgtv. 29. § (7) bekezdésében foglaltak értelmében a vízgazdálkodási bírság fizetése alól mentesülnek azok a létesítĆk, akik 2016. június 4. napját megelĆzĆen vízjogi engedély nélkül létesítettek vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha annak vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását 2018. december 31-ig kérelmezik, és az engedély megadásának feltételei egyébként fennállnak.
Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: Vgtv. 29. § (7) bekezdése
Fontos!
Az engedély nélkül létesített vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyének kiadására irányuló eljárás során, amennyiben a benyújtott kérelemben, vagy annak mellékleteiben foglalt információk alapján nem megállapítható az engedélyezni kívánt vízilétesítmény létesítésének idĆpontja, tényállás tisztázás keretén belül a kérelmezĆt erre vonatkozóan nyilatkozattételre kell felhívni.
Abban az esetben, ha a kérelmezĆ úgy nyilatkozik, hogy vízilétesítménye 2016. június 4. napját megelĆzĆen létesült, a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól mentesül, ellenkezĆ esetben a megszokott eljárásrend alapján vízgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezhetĆ.
Mikor nem adható meg a vízjogi fennmaradási engedély és ennek mi a következménye?
Amennyiben az engedély nélkül megvalósított létesítmény vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros és ez átalakítással sem szüntethetĆ meg, a vízjogi fennmaradási engedély kiadására irányuló kérelmet el kell utasítani és emellett az építtetĆt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kell kötelezni.
Fontos!
A vízilétesítmény megszüntetése engedélyköteles tevékenység, ezáltal hivatalból indított kötelezési eljárás során az ügyfelet terv- és adatszolgáltatás keretén belül a megszüntetési engedélyhez szükséges tervdokumentáció és annak mellékleteinek benyújtására kell kötelezni.
Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése, 18. § (2) és (3) bek.
