Megjelent a balmazújvárosi német gyülekezet anyakönyveinek első kötete

A napjainkban is jelentős számú balmazújvárosi német származású népesség eredetileg Orczy István báró és Ráday Pál gróf telepítési biztosainak hívására az 1720-as évek legelején a Német-római Birodalom pfalzi választófejedelemségéből telepedett (Solt)Vadkertbe és Hartára, ahonnan 1765–1766-ben költöztek Balmazújvárosra.

Az eredeti származási hely az eddigi kutatások szerint Kaiserslautern környéke, Saarbrücken és Mannheim közötti települések. Balmazújvároson – a természetesen lezajló asszimiláció mellett – még ma is szép számmal élnek olyanok, akiknek mind apai, mind pedig anyai felmenői között csak német ősöket találunk.
Az újvárosi német gyülekezet tagjainak anyakönyvezését 1765-től 1801-ig a magyar református lelkészek végezték a magyar református gyülekezet anyakönyveibe, 1801-től az állami anyakönyvezés törvénybe iktatásáig (1895-ig) a német gyülekezet önálló anyakönyvezetést folytatott.
A balmazújvárosi németek 1798-tól alkotnak önálló egyházi gyülekezetet és 1801-től voltak saját, többnyire német, vagy németül jól beszélő lelkipásztoraik.
Mivel a gyülekezet tagjai ragaszkodtak ahhoz, hogy prédikátoruk német, vagy legalábbis németül jól tudó legyen, így 1798-tól 1841-ig gót betűkkel, németül vezették az anyakönyveket. Ma már a lúdtollal, gót betűkkel, németül írt bejegyzések olvasása a nyelvet kiválóan ismerők számára is komoly kihívást jelent.
Az elmúlt több mint kétszáz év során az anyakönyvek egy része eltűnt, megsemmisült vagy bejegyzései olvashatatlanná váltak. Egyes kötetek írása nagymértékben kifakult, más kötetek penészednek. Senki nem tudja garantálni, hogy ezek az események a jövőben ne folytatódjanak, vagy ismétlődjenek meg. Jelenleg az egyház tulajdonában öt, és a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Hajdúböszörményi Fióklevéltárában ugyancsak öt kötet másolati anyakönyv található. Szerencsére azoknak a köteteknek, amelyeknek eredeti egyházi példánya hiányzik a másolati példánya a levéltárban fellelhető, illetve a levéltárban hiányzó másolati anyakönyvek eredetije az egyház tulajdonában megtalálhatóak. Az önálló német egyházközség megalakulása előtti 35 év újvárosi németekre vonatkozó anyakönyvi bejegyzései 2 anyakönyvi kötetben, a balmazújvárosi magyar református egyházi anyakönyvekben vannak.
A meglévő anyakönyveket – az egyházak és a levéltár tulajdonában lévőket is – a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár és Pozsonyi József (a Református Egyház – Szabadi Árpád esperes Úr, Balog Mihály lelkész Úr – és a Veres Péter Művelődési Központ segítségével) digitalizálta (scannelte). A három helyen és 12 kötetben található anyakönyveket három kötetben jelenteti meg a Tiszántúli Történész Társaság. Az első kötet – Születési anyakönyvek 1769–1897. az idei Ünnepi Könyvhét első napján, június 7-én látott napvilágot. A hamarosan megjelenő második kötet – a Házassági anyakönyvek 1765–1912. – hosszabb tanulmánnyal bemutatja a balmazújvárosi németek történetét, míg a harmadik kötet: Halotti anyakönyvek 1765–1895. minden újvárosi német eredetű család napjainkig levezetett családfáját is tartalmazza.
A könyv kiadásának célja az anyakönyvek megőrzése az utókornak. Reményeink szerint e munka nagyban segíti majd a további kutatásokat, erősíti az őseiket e kötetekben meglelőkben a származástudatot, felélénkíti a balmazújvárosi gyülekezet és a testvérgyülekezetek (Soltvadkert, Svábolaszi, Újléta, Szemlak) ma élő leszármazottai közötti kapcsolatot, megkönnyíti a családkutatást és egyéb tudományos kutatásokat, és sokaknak nyújt majd örömet forgatása.
A könyv megvásárolható a Lengyel Menyhért Városi Könyvtárban.